Rendszerváltozás Magyarországon 1987-1990
Kronológia
1987. június 1.
Budapesten Kádár János tárgyal Armand Hammerttel, az Occidental Petroleum amerikai vállalat elnökével. A Magyar Nemzeti Bank döntésének értelmében 2 százalékkal nő a bankok és pénzintézetek által igénybe vehető rövid lejáratú hitelek kamata.
1987. június 5.
Budapestre érkezik a Román Kommunista Párt két KB-titkára, Emil Bobu és Ion Stoian. A tárgyalások során a magyar fél a romániai magyarok helyzetének kérdésével kapcsolatban kijelenti, hogy annak rendezése Románia belső ügye, de a problémának nemzetközi és magyarországi vonatkozásai is vannak. II. János Pál pápa Dankó Lászlót és Seregély Istvánt érsekké, Gyulay Endrét szeged-csanádi megyés püspökké nevezi ki.
1987. június 10.
A Beszélő különszámában Társadalmi szerződés címmel Kis János, Kőszeg Ferenc és Solt Ottilia közzéteszi állásfoglalását a politikai kibontakozás feltételeiről.
1987. június 14.
30 év után Budapesten legfelsőbb szintű magyar-kínai találkozóra kerül sor Csao Ce-jang és Kádár János részvételével.
1987. június 16.
Nagy Imre és társai kivégzésének 29. évfordulóján nagyszámú rendőri erő és mintegy 50-60 ember jelenlétében szimbolikusan Batthyány–Nagy Imre-emlékmécsessé nyilvánítják a budapesti Batthyány-örökmécsest. Budapesten Nagy Imre rehabilitálását követelő röplapok jelennek meg.
1987. június 23.
Az MSZMP KB ülésén személycserékre kerül sor a pártvezetésben. Az új KB-titkárok Fejti György, aki a fegyveres erők, Lukács János, aki a párt- és tömegszervezetek és Németh Miklós, aki a gazdaság felügyeletét látja el. Az MSZMP új főtitkárhelyettese Lázár György lesz. A PB új tagjai Berecz János és Csehák Judit. A budapesti pártbizottság élére Havasi Ferencet választják meg.
1987. június 25–26.
Az Országgyűlés zárt ülésén elfogadja az MSZMP KB és a Hazafias Népfront Országos Tanácsának személycserékre vonatkozó javaslatait. Fölmentik tisztségéből Losonczi Pált, és Németh Károly lesz az Elnöki Tanács elnöke. Lázár Györgyöt Grósz Károly váltja föl a Minisztertanács elnöki székében. A nyugdíjba vonuló Czinege Lajos helyett pedig Horváth Istvánt választják meg miniszterelnök-helyettesnek. A pénzügyminiszter beszámolójában közli, hogy az államháztartás hiánya 1986-ban a tervezett kétszerese volt.
1987. július 1.
Bevezetik a "közhasznú munkát", amelynek keretében az állástalanokat a helyi tanácsok közmunkák elvégzésére alkalmazhatják. Megkezdi működését az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal (APEH).
1987. július 2.
Az MSZMP KB ülésén nyíltan beismerik az addigi gazdaságpolitika kudarcát, és új gazdasági-politikai kibontakozási programot fogadnak el.
1987. július 19.
Csurka István levelet intéz Vásárhelyi Miklóshoz, melyben a népi irányzat nevében közli, hogy nem vesznek részt a készülő második monori találkozón, amely így elmarad. A lépés indoka az, hogy a Beszélőben megjelent Társadalmi szerződés című tanulmányt, amely az egész ellenzék nevében szól, nem egyeztették a népiekkel.
1987. július 20.
A kormány újabb áremeléseket határoz el, amelyeket részben a költségvetési hiány mérséklésének szándékával indokol. Emelkedik az energiahordozók, a cigaretta, a liszt és a sütőipari termékek ára. Ezzel egy időben "jövedelemkiegészítő intézkedésekről" határoznak.
1987. július 22.
A Magyar Nemzeti Bank és harminckilenc nyugati pénzintézet vezetői megállapodnak egy 400 millió dolláros konzorciális hitel folyósításáról.
1987. július 27-29.
1987. augusztus 3.
A kormány és a SZOT vezetői megbeszélést folytatnak az adóreformról és a következő évre szóló gazdasági terv fő irányairól.
1987. augusztus 13.
A kormányülés elfogadja a személyi jövedelemadó és az általános forgalmi adó bevezetését.
1987. augusztus 16.
A negyedik reaktorblokk üzembe helyezésével lezárul a paksi atomerőmű fejlesztésének első szakasza. A tervek szerint az 1990-es években az erőművet két ugyancsak szovjet tervezésű reaktorblokkal bővítik.
1987. augusztus 22.
A Nemzeti Színház 150 éves jubileumán Köpeczi Béla művelődésügyi miniszter bejelenti, hogy pályázat útján jelölik ki az új Nemzeti Színház helyét.
1987. augusztus 31.
A Magyar Nemzeti Bank képviselői az iparszerkezet-átalakítási program folytatását segítő 150 millió dolláros kölcsönszerződést írnak alá a Világbankkal.
1987. szeptember
1987. szeptember 1.
Közös magyar–szovjet harcászati gyakorlatot tartanak.
1987. szeptember 8.
Több értelmiségi nyílt levélben fordul az Országgyűléshez, bírálják a kormány gazdasági programját, és lényegi változások végrehajtására szólítják fel a parlamentet. A parlament ennek ellenére ellenszavazat nélkül fogadja el szeptember 16–17-én a kormány által beterjesztett gazdasági programot. Grósz Károly ezt követően sajtótájékoztatóján ezt azzal indokolja, hogy a kormányprogram "folytatása és egyben megújítása annak a merész és előremutató politikának, amely kivezette az országot az 1956-os tragédiából".
1987. szeptember 10.
A kormány foglalkoztatási alapot hoz létre.
1987. szeptember 19.
Az Országgyűlés elfogadja az új adótörvényeket.
1987. szeptember 27.
Lakiteleken közel 150 értelmiségi részvételével "baráti találkozót" rendeznek, hogy nyílt eszmecsere keretében vitassák meg az ország súlyos gondjait. A bevezető előadást Pozsgay Imre, a Hazafias Népfront főtitkára tartja. Nyilatkozatot fogadnak el, amelyben a párbeszéd megkezdésére szólítják fel az ország és a párt vezetőit. A nyilatkozatot a Magyar Nemzet 1987. november 14-i száma közli, egész oldalas Pozsgay Imrével készült interjú keretében. A tanácskozáson számos 1956 után elítélt is részt vesz, de a forradalomról kevés szó esik. Az 1956-tal kapcsolatos hivatalos álláspont bírálatára nem kerül sor.
1987. szeptember 29.
Franz Vranitzky osztrák kancellár Budapesten tárgyal. A tárgyalás eredményeképpen nyilatkozatot adnak ki, amely fölveti az 1995-ös világkiállítás közös megrendezésének lehetőségét.
1987. október eleje
1987. október
Szamizdatban megjelenik a Halottaink. Fotóalbum az 1956-os forradalom mártírjairól, valamint A Forradalom előzményei, alakulása és utóélete. Tanulmányok és kronológia című kötet.
1987. október 7.
Grósz Károly NSZK-beli látogatása alkalmával megállapodás születik arról, hogy a Deutsche Bank a német kormány kezességvállalása mellett egymilliárd márka hitelt folyósít a Magyar Nemzeti Banknak.
1987. október 9.
’56-os barátai köszöntik a 70 éves Vásárhelyi Miklóst, és megemlékeznek az ugyanabban az évben született harcostársairól, Gimes Miklósról, Losonczy Gézáról, Maléter Pálról és Szilágyi Józsefről. Kádár János Kínába utazik, ahol találkozik Teng Hsziao-Pinggel, a Kínai KP KB tanácsadó bizottságának elnökével.
1987. október 10.
A "Jövőhajón", az Örley Kör harmadik hajó-szimpozionján "szellemi közeljövőnkről" fejtik ki véleményüket azok a vezető ellenzéki értelmiségiek, akiket nem hívtak meg Lakitelekre.
1987. október 22.
Bemutatják Kovács András Két választás Magyarországon című filmjét, melynek témája az 1985-ös választások körüli manipulációk.
1987. október 23.
A Műegyetem kertjében Dénes János, Gadó György és Mécs Imre mond beszédet.
1987. október 24.
Beiktatják Harmati Béla püspököt a Déli Evangélikus Egyházkerület élére.
1987. október 30.
Magyar párt- és állami küldöttség utazik a Szovjetunióba. Kádár János Októberi Forradalom Érdemrendet kap és találkozik Mihail Gorbacsovval is.
1987. november 5.
Bányász Rezső kormányszóvivő elismeri, hogy a tervezettnél nagyobb lett az éves áremelkedés.
1987. november 8.
Felavatják Donáth Ferenc síremlékét a Farkasréti temetőben. Vásárhelyi Miklós beszédében fogadalmat tesz, hogy "minden törvényes lehetőséget fölhasználva" küzd bajtársai, a forradalom mártírjai és áldozatai erkölcsi és politikai rehabilitációjáért.
1987. november 12.
1987. november 15.
Brassóban 20 ezer munkás és diák tüntet a rendszer ellen. A rendőrség csak a katonaság segítségével, halálos áldozatok árán tudja elfojtani a megmozdulást.
1987. november 23.
Nyilvánosságra hozzák a január 1-jétől életbe lépő árváltozásokat. A fogyasztási cikkek közel 80 százalékának emelkedik az ára.
1987. november 27.
Az Elnöki Tanács jóváhagyja azt az előterjesztést, amely szerint január 1-jétől a magyar állampolgárok világútlevelet kapnak.
1987. december 8.
Az MSZMP KB ülése a népgazdaság helyzetével foglalkozik, amelynek eredményeképpen optimista hangvételű közleményt adnak ki a tervteljesítésről. Határozatot hoznak az MSZMP országos értekezletének összehívásáról.
1987. december 16–17.
Változások történnek a kormány összetételében. A belügyminiszteri tisztet újra Horváth István veszi át. Berecz Frigyes ipari, Csehák Judit szociális és egészségügyi, Marjai József miniszterelnök-helyettes kereskedelmi, Maróthy László környezetvédelmi és vízgazdálkodási, Villányi Miklós pénzügyminiszter lesz. Medgyessy Péter miniszterelnök-helyettesi kinevezést kap.
1987. december 25.
Első ízben közvetíti a Magyar Televízió a karácsonyi éjféli misét a budapesti Mátyás-templomból.
1987. december 26.
Nyilvánosságra hozzák az 1988-as népgazdasági tervet. A Minisztertanács közleményben tájékoztatja a lakosságot a fogyasztói árszínvonal 1988-ban várható alakulásáról, az adóreformmal összefüggő központi árintézkedésekről és a szociálpolitikai juttatások emeléséről.
1987. december 30.
Az Elnöki Tanács módosítja a magánkereskedelemről és a gazdasági társulásokról szóló rendeletet. Január 1-jétől jogi személyekkel közösen magánszemélyek is létrehozhatnak gazdasági társaság keretében kft-ket.
1987. december 31.
Köpeczi Béla művelődési miniszter bejelenti, hogy hatályukat vesztették az Írószövetség ellen életbe léptetett korlátozó intézkedések.
1988. január
Elkészül Ember Judit Menedékjog című háromrészes dokumentumfilmje a Nagy Imre-csoport sorsáról, a filmet azonban később betiltják.
1988. január 1.
Hatályba lép az új útlevéltörvény, valamint a személyi jövedelemadóról, az általános forgalmi adóról és a vállalkozási adóról szóló törvény. Budapesten – több száz értelmiségi aláírásával – nyilatkozatot adnak ki, amely elítéli a Ceauşescu -rendszert, és szolidaritásáról biztosítja a diktatúra ellen küzdőket. A felhívást nemzetközi sajtótájékoztatón teszik közzé Für Lajos lakásán, Vásárhelyi Miklós elnökletével.
1988. január 16.
Megtartja történetének első nyilvános ülését a KISZ Központi Bizottsága.
1988. január 19.
A Budapesti Nemzetközi Kereskedelmi Központban sor kerül az első tőzsdenapra.
1988. január 28.
Budapesten vita kezdődik a nyilvánosságról, és felhívást tesznek közzé a Nyilvánosság Klub megalakítására. Megkezdődik a Barátság 88 hadgyakorlat, amelyen nyugati megfigyelők is jelen lehetnek.
1988. január 30.
A Magyar Demokrata Fórum először tart nyilvános gyűlést a Jurta Színházban.
1988. február 1.
1988. február 2.
1988. február 9.
1988. február 10.
Medgyessy Péter miniszterelnök-helyettes bejelenti, hogy ez évben megkezdődik a veszteségesen működő Mecseki, Nógrádi és Tatai Szénbányák szanálása.
1988. február 19.
Király Zoltán vitaindító előadásával újraindul a Rakpart Klub, amelyet 1986-ban az 1956 értékeléséről rendezett vita miatt hallgattattak el.
1988. február 20.
Megalakul a Vállalkozók Országos Szövetsége.
1988. február 22.
Megalakul az Útlevél-bizottság, amelynek tagjai Bence György, Eörsi István, Kőszeg Ferenc, Sós Vilmos. A bizottság az új útlevélrendelet visszaélésre lehetőséget adó rendelkezéseit kívánja felszámolni.
1988. február 23.
1988. február 25.
1988. február 26.
A Szakszervezetek Országos Tanácsa Elnöksége állásfoglalást ad ki, amelyben elítélik "a mozgalommal szemben álló szervezetek" létrehozására tett kísérleteket.
1988. március 8.
1988. március 10.
1988. március 14.
Grósz Károly egyházi vezetőkkel találkozik.
1988. március 15.
A rendőrség ismert ellenzéki személyiségeket megelőzési célzattal őrizetbe vesz a nemzeti ünnep reggelén. Óriási tömeg, mintegy 15 ezer ember tüntet Budapesten a Petőfi tér–Batthyány-örökmécses–Kossuth Lajos tér–Bem tér–Batthyány tér útvonalon. Tamás Gáspár Miklós a Kossuth-szobor talapzatán Kádár János távozását követeli, az őrizetbe vett Demszky Gábor beszédét a Batthyány-örökmécsesnél Hodosán Róza olvassa fel. Az ellenzék megosztottságát azonban jelzi, hogy a Ráday Kollégiumban tartott beszédében Csengey Dénes az MDF nevében elhatárolódik a tüntetéstől. A megmozdulások nyolc résztvevőjét őrizetbe veszik.
1988. március 17.
Felhívás jelenik meg a Szabad Kezdeményezések Hálózatának létrehozására.
1988. március 18.
Nemzetközi tudományos konferencia kezdődik Győrben, a kelet-európai reformalternatívákról.
1988. március 22.
1988. március 23.
Az MSZMP Központi Bizottság ülése tárgyal a párt vezető szerepének érvényesítéséről, a politikai intézményrendszer működésének továbbfejlesztéséről szóló előterjesztésről. Május 20-ára összehívják az MSZMP országos értekezletét.
1988. március 25.
Megszűnik a Tájékoztatási Hivatal.
1988. március 30.
1988. április 1.
Eltörlik az áremelések bejelentésének kötelezettségét.
1988. április 3.
Romániában az állami hivatalokban és a sajtóban kizárólag a román helységneveket lehet használni.
1988. április 6.
1988. április 8.
1988. április 20.
A Baranya menti Ófalu által fölkért szakértői bizottság jelentése szerint komoly környezetkárosítással járhat, ha a falu területének közelében radioaktív hulladékot helyeznek el.
1988. április 23–24.
Kétnapos felsőoktatási parlamentet tartanak Veszprémben, a Vegyipari Egyetemen. A felsőoktatási ifjúsági parlament határozata követeli, hogy az egyetemen politikai tevékenységet folytató ifjúsági szervezetek is alakulhassanak.
1988. április 26.
1988. április 28.
1988. április 29.
Ceauşescu bejelenti a településszerkezet átalakításának programját, mely szerint 2000-ig közel kétezer falut rombolnának le és az ott élőket városokba költöztetnék. Megnyílik az első McDonald’s gyorsétterem Budapesten, a Régiposta utcában.
1988. május
A Medvetánc című folyóirat mellékleteként megjelennek a "Fordulat és reform" és a "Javaslat a nyilvánosság és a tömegkommunikáció reformjára" című dolgozatok.
1988. május 2.
A Baranya Megyei Tanács építési osztálya nem engedélyezi az Ófalu közelébe tervezett atomtemető építését.
1988. május 3.
1988. május 4.
Grósz Károly Nagy-Britanniába látogat. A kormány költségvetési reformbizottságot alakít.
1988. május 14.
1988. május 17.
1988. május 20–22.
Az MSZMP országos értekezletén Kádár Jánost a párt elnökének választják meg. Utóda a főtitkári tisztségben Grósz Károly. Új tagok kerülnek be a Központi Bizottságba és a Politikai Bizottságba. A PB tagjai: Berecz János, Csehák Judit, Hámori Csaba, Iványi Pál, Lukács János, Németh Miklós, Nyers Rezső, Pozsgay Imre, Szabó István, Tatai Ilona. (A PB-ből kimarad: Aczél György, Gáspár Sándor, Havasi Ferenc, Kádár János, Lázár György, Maróthy László, Németh Károly, Óvári Miklós. Gáspár, Havasi, Lázár, Németh és Óvári a KB-ba se kerül be.) A KB titkárai Berecz János, Fejti György, Lukács János, Németh Miklós, Pál Lénárd, Szűrös Mátyás lesznek. A KB egyharmadát új tagok alkotják.
1988. május 27.
1988. május 29.
II. János Pál pápa bíborossá nevezi ki Paskai László esztergomi érseket.
1988. május 29–június 2.
Gorbacsov és Reagan csúcstalálkozóra kerül sor Moszkvában.
1988. május 31.
1988. június 5.
A Történelmi Igazságtétel Bizottsága (TIB) bejelenti megalakulását. A felhívást a Nagy Imre-perben kivégzettek öt közvetlen hozzátartozója és 34 1956 után elítélt írja alá. A TIB felhívást tesz közzé, amelyben követeli, hogy kerüljön sor az 1956-os forradalom után kivégzettek méltó temetésére és állítsanak fel egy nemzeti emlékművet. A követelések között szerepelt még, hogy mentesítsék az ’56-os elítélteket a büntetett előélethez fűződő hátrányok alól. Június 16-ára, Nagy Imre és társai kivégzésének 30. évfordulójára kegyeleti emlékezésre hívnak mindenkit.
1988. június 8.
1988. június 9.
Timár Mátyást Bartha Ferenc váltja a Magyar Nemzeti Bank elnöki székében.
1988. június 12.
A munkásőrparancsnokok országos értekezletén Grósz Károly kijelenti, hogy ha szükséges, "adminisztratív eszközöket" is igénybe vesznek az ellenzékkel szemben.
1988. június 13.
A SZOT elnöksége bejelenti, hogy nyugdíjazását kérte Gáspár Sándor, a SZOT elnöke és Baranyai Tibor, a SZOT főtitkára.
1988. június 14.
1988. június 15.
Az Egyesült Államok Kongresszusa emlékülést tart Nagy Imre halálának 30. évfordulója alkalmából.
1988. június 16.
Nagy Imre és mártírtársai kivégzésének 30. évfordulóján Párizsban, a Pére Lachaise temető 44-es parcellájában felavatják Nagy Imre, Losonczy Géza, Maléter Pál, Szilágyi József, Gimes Miklós és a forradalom minden kivégzettjének jelképes síremlékét. Független csoportok megemlékezést tartanak Budapest több pontján. A rákoskeresztúri temető 301-es parcellájában Rácz Sándor és Fónay Jenő mond beszédet, Nagy Gáspár olvassa fel versét, majd Mécs Imre és Hegedűs László olvassa fel annak a 244 kivégzettnek a nevét, akikről nagy bizonyossággal megállapítható volt, hogy a 301-es parcellában nyugszanak. A temetői megemlékezés kapcsán a rendőrség nem avatkozott be. A Hősök terét az ünneplők nem tudják megközelíteni, így az összegyűltek nagy része a Hősök teréről a Batthyány–Nagy Imre-örökmécseshez vonul, bár itt is rendőrkordon akadályozza őket. Az ünneplő tömegből – a kettős rendőrfal között – néhányan virágot helyeznek el az örökmécsesnél. A tüntetők a Szabadság téren, a televízió épülete előtt meghallgatják Kis János és Mécs Imre beszédét, majd Nagy Imre nevét kiabálva a Vörösmarty térre vonulnak, ahol a rendőrség erőszakkal feloszlatja a tömeget. 19.30-kor a ferencesek Mártírok úti templomában mintegy háromszázan vesznek részt a gyászmisén.
1988. június 18.
Göncz Árpád levelet intéz a június 16-án történtekkel kapcsolatban Grósz Károlyhoz. Ebben emlékezteti a főtitkárt emberi és történelmi felelősségére, és arra kéri, hogy ne csak szavakban, hanem tettekben is határolódjon el a korábbi módszerektől.
1988. június 21.
A SZOT ülésén Nagy Sándort választják a szakszervezet főtitkárává. Közleményt adnak ki az MSZMP és a Román Kommunista Párt levélváltásáról. A magyar fél kifejti, hogy fontos számukra a romániai magyarság helyzete, és találkozót javasol a két párt külügyi titkárai között.
1988. június 23.
1988. június 23.
Az MSZMP KB a választási törvény módosításáról tárgyal. A törvényt úgy kívánják módosítani, hogy az ún. spontán jelölés kizárásával a korábbiaknál is kevesebb lehetőség legyen a hatalom által nem támogatott jelöltek megválasztására.
1988. június 24.
60 ezer magyar állampolgár zarándokol el a burgenlandi Darázsfalvára, hogy részt vegyen a II. János Pál pápa által celebrált misén.
1988. június 25.
Megalakul a Tudományos Dolgozók Szakszervezete (Tudosz).
1988. június 27.
1988. június 28.
A Politikai Bizottság 1988. június 28-i ülésén megtárgyalja "A népgazdaság 1988. év elejei fejlődésének tapasztalatai, az 1989. évi fejlődés fő iránya", valamint "A Bős-Nagymarosi Vízlépcsőrendszer építésével összefüggő kérdések" című előterjesztést. Romániában – válaszul a "településrendezés" elleni magyar tiltakozásra – bezárják a kolozsvári magyar főkonzulátust.
1988. június 29.
Megkezdődik az Országgyűlés nyári időszaka. Állásfoglalást tesznek közzé a romániai falurombolásról. A nyugdíjazott Németh Károly helyett Straub F. Brunó akadémikust választják meg az Elnöki Tanács elnökének. A kormányt átalakítják, három új minisztert neveznek ki. Az államminiszter Pozsgay Imre, az igazságügy-miniszter Kulcsár Kálmán, a művelődési miniszter Czibere Tibor lesz. Az Országgyűlés új elnöke Stadinger István. A Kelet-Nyugat Párbeszéd Hálózat Kör közérdekű bejelentésben javasolja az Országgyűlésnek az alternatív katonai szolgálat bevezetését.
1988. július 1.
A Román Kommunista Párt Központi Bizottságának határozata elítéli a magyarországi nacionalista és szocialistaellenes megnyilvánulásokat, amelyeket a hivatalos vezetés is jóváhagyott. A KGST-államok sajátos "hitelezését" szűkítendő, a kormány megszünteti az ún. stratégiai fontosságú kontingenstermékek szocialista exportjára adott külön állami támogatást. Megalapítják a Magyar Közvéleménykutató Intézetet.
1988. július 2.
Grósz Károly kijelenti, továbbra is hajlandó Bukarestben közvetlen párbeszédet folytatni a településrendezési tervek által kiélezett ellentétekről. Hangsúlyozza: Magyarország ezután sem kívánja felülvizsgálni a II. világháború utáni határokat, és a nézeteltérések feloldására sem akar igénybe venni semmilyen nemzetközi szervezetet, de az enyhülést akadályozná, ha Közép-Európában tartósan megromlana a viszony két szomszédos ország között.
1988. július 4.
Az államminiszterré választott Pozsgay Imre helyett Huszár István lesz a Hazafias Népfront új főtitkára.
1988. július 5.
Moszkvában tárgyal Grósz Károly és Mihail Gorbacsov.
1988. július 7.
Nagy Sándor, a SZOT új főtitkára kijelenti, hogy a készülő szakszervezeti törvényben szabályozni kell a dolgozók sztrájkjogát is, pontosan meghatározva a munkabeszüntetés módját, kereteit, hogy a sztrájkok ne kaphassanak politikai jelleget.
1988. július 11.
Grósz Károly nyilatkozatot ad a Newsweek című amerikai hetilapnak, melyben kijelenti: "A június 16-i tüntetés fasiszta propagandára, sovinizmusra, irredentizmusra uszított. (…) 1956-ban a polgárháború jelei mutatkoztak, küszöbön állt a Nyugat katonai beavatkozása. A Szovjetunió katonai akciója mindezt megakadályozta." Nagy Imrét helyes volt bíróság elé állítani, mert "egy miniszterelnök sem sértheti meg a törvényeket és az alkotmányt".
1988. július 12.
1988. július 13–14.
Az MSZMP KB ülésén a radikálisabb gazdaságátalakítási programot fogadják el. Ez előirányozza a piaci eszközök szélesebb körű alkalmazását (importliberalizálás, forintleértékelés, az ár- és bérrendszer átalakítása, a teljes foglalkoztatottságra való törekvés feladása). A testület indokoltnak nevezi, hogy törvényben szabályozzák a gyülekezési és egyesülési jogot. Az ülésről először sugároz összefoglalót a rádió és a televízió. Nyilvánossá válnak a menekültügyi adatok, hivatalosan közlik, az első félévben 6178 román állampolgár kért letelepedési engedélyt a magyar hatóságoktól. Támogatásukra a kormány alapot létesít.
1988. július 18.
A konvertibilis valutákhoz képest 6 százalékkal leértékelik a forintot.
1988. július 19–30.
Grósz Károly körutat tesz az Egyesült Államokban. San Franciscóban mondott beszédében lehetségesnek tartja, hogy külföldi cégek akár 100 százalékos tulajdonjoggal is vállalatokat alapíthassanak Magyarországon. Később New Yorkban kijelenti, hogy Nagy Imrét és társait a kormány nem rehabilitálja, de "ha a család akarja, megfelelő körülmények között végső nyugalomra helyezhetik" őket. Több mint száz Amerikában élő magyarral találkozik, legtöbbjük 1956-ban hagyta el Magyarországot. Nagy Imrére és elítélésére vonatkozó kijelentéseivel mély felháborodást kelt. Washingtonban Grósz Károly közli, hogy Magyarországon az egypártrendszer fenntartása nem elvi kérdés, de a politikai pluralizmust az egypártrendszer keretén belül is meg lehet teremteni.
1988. július 26.
A SZOT elnöksége a Minisztertanácshoz intézett levelében kifogásolja, hogy a kormány a költségvetési hiány mérséklése érdekében a lakosságtól követel újabb áldozatokat. A szakszervezetek azt is sérelmezik, hogy a tömegeket érintő ár- és kamatemelések előtt nem kérték ki a véleményüket.
1988. július 28.
A kormány válaszol a SZOT bírálatára. Eszerint átfogó kérdésekről továbbra is tárgyal a szaktanáccsal, olyan részletkérdésekről azonban nem, mint amilyen a forintleértékelés vagy a támogatások leépítése. A KISZ úgy látja: nem vállalhatja az egész ifjúság érdekképviseletét, ezért létre kívánja hozni a Magyar Ifjúság Országos Tanácsát, amely népfrontként tömörítené a fiatalok különféle egyenjogú szervezeteit, köztük a KISZ-t.
1988. augusztus 4.
Borics Gyula igazságügy-minisztériumi államtitkár nyilatkozatban közli, hogy a minisztériumban felülvizsgálják azokat a jogszabályokat, amelyek hátrányos helyzetbe hozták a volt ’56-os elítélteket. Grósz Károly közli, hogy "humanitárius szempontokból" megtörténhet az 1956-os szerepük miatt kivégzett magyar állampolgárok méltó eltemetése.
1988. augusztus 9.
1988. augusztus 9.
Az MSZMP PB nyilatkozatában közli, Magyarország érdekelt abban, hogy az itt lévő katonai erőkre már az első szakaszban kiterjedjen a hagyományos fegyveres erők csökkentéséről kötendő egyezmény. A testület szorgalmazza azt is, hogy nagyobb hangsúlyt kapjanak a szocialista államok együttműködésében az emberi jogi és humanitárius kérdések.
1988. augusztus 10.
Miniszterhelyettesi rangban ifj. Marosán György lesz a kormány új szóvivője. Elsőként hozzák nyilvánosságra az Úttörőszövetség és a KISZ korábban bizalmas adatként kezelt költségvetését. 1987-ben a két szervezet rendelkezésére álló csaknem 1,5 milliárd forint 61 százaléka állami forrásból származott.
1988. augusztus 11.
A nagymarosi vízlépcső építése miatt Visegrádon ideiglenes mederbe terelik a Dunát.
1988. augusztus 13.
Hegedüs András, volt miniszterelnök nyilatkozik a Képes 7-nek: "Szerintem (1956) nemzeti felkelés, amit nem forradalmárok csináltak, hanem a nemzeti ellenállás névtelen tömegei. Ebből az ellenállásból bontakozik ki a nemzeti felkelés."
1988. augusztus 15.
A hazai kisegyházak közül működési engedélyt kap a Magyar Iszlám Közösség is.
1988. augusztus 19.
Székesfehérváron az államalapítás tiszteletére tartott nagygyűlésen az Elnöki Tanács elnöke kijelenti, hogy új, az állampolgárok és a hatalom viszonyát egyértelműen szabályozó alkotmányra van szükség.
1988. augusztus 20.
Magyar független csoportok levelet intéznek a csehszlovákiai polgárjogi mozgalmak képviselőihez a szovjet invázió 20. évfordulóján. A TIB nevében Rácz Sándor és Vásárhelyi Miklós írják alá a levelet. A budapesti bazilika előtt több tízezres tömeg jelenlétében szentmisén emlékeznek meg az államalapító király halálának 950. évfordulójáról. Paskai László bíboros bejelenti, hogy az Elnöki Tanács és a kormány meghívta a pápát Magyarországra.
1988. augusztus 22–23.
Ülősztrájk a budapesti román nagykövetség előtt a romániai falurombolás elleni tiltakozásul.
1988. augusztus 23.
1988. augusztus 23–24.
Sztrájkot szerveznek a Mecseki Szénbányák István-aknájánál a hűségpénz körüli bizonytalanságok miatt. 1956 ősze óta ez az első sztrájk Magyarországon.
1988. augusztus 25.
Eldől, hogy heteken belül felszámolják a Ganz-Mávagot, mert a költségvetés nem hajlandó átvállalni a cég 17 milliárdos adósságát. Tatai Ilona, a PB tagja kijelenti, veszteséges termelésre és kivitelre még államközi szerződések alapján sem kötelezhetők a magyar vállalatok, mert e megállapodásokért az államnak kellene viselnie a felelősséget.
1988. augusztus 25–31.
A szakkollégiumok és klubok társadalompolitikai tábora Szárszón.
1988. augusztus 28.
1988. augusztus 29.
Magyar meghívásra az európai hagyományos fegyverzetekről tanácskoznak Budapesten a Varsói Szerződés és a NATO 5-5 tagállamának vezetői, leszerelési szakértői.
1988. szeptember
A Nagyvilág közli Orwell 1984 című regényének egy fejezetét.
1988. szeptember 2.
Nemzetközi környezetvédelmi konferencia kezdődik Budapesten a dunai duzzasztógátakról a Duna Kör, a World Life Fund for Nature és az International Rivers Network rendezésében. A résztvevők a bős–nagymarosi munkálatok haladéktalan felfüggesztését sürgetik.
1988. szeptember 3.
1988. szeptember 4.
Berecz János bejelenti, hogy az MSZMP felvette a kapcsolatot a Magyar Demokrata Fórummal. A KB-titkár szerint az MDF zömmel olyan írókat tömörít, akik kevesellték azt a lehetőséget, amelyet az Írószövetség nyújtott nekik az ország ügyeinek intézésében.
1988. szeptember 6.
A Politikai Bizottság 1988. szeptember 6-án megtartott ülésén megvitatja "A magyar és a román párt főtitkárának találkozója"; "A magyar-román kapcsolatok", "A Fiatal Demokraták Szövetségének programtervezete, az ezzel összefüggő további eljárás", valamint "A Magyar Demokrata Fórum szervezetté alakulása, tevékenysége" című előterjesztéseket. Az MSZMP úgy határoz, hogy ad hoc bizottságokat hoz létre "a szocializmus fejlődésével összefüggő ideológiai kérdések tanulmányozására".
1988. szeptember 7.
A kormány úgy dönt, hogy meg kell építeni a bős–nagymarosi vízlépcsőt, de ha egy esetleges népszavazás másképpen dönt, a Minisztertanács aláveti magát a döntésnek.
1988. szeptember 12.
A Fidesz küldöttsége találkozik Pozsgay Imre államminiszterrel. Pozsgay kijelenti, hogy az alternatív szervezetek és az MSZMP közötti esetleges tárgyalások során az MSZMP két kérdésről nem hajlandó tárgyalni. Az egyik kérdéscsoport 1956 és Nagy Imre, a másik pedig a szövetségi kapcsolatok kérdése. Budapesten mintegy húszezren vesznek részt a bős–nagymarosi vízlépcső megépítése elleni tüntetésen. A Parlamentben Grósz Károlynak és Straub F. Brúnónak címzett petíciót adnak át, amelyben felhívják a politikai vezetők figyelmét, hogy a vita demokratikus rendezése egy megújuló politikai konszenzus alapja lehet. Németh Miklós KB-titkár kijelenti, hogy a magyar gazdasági program egyik sarkalatos pontja a tulajdonviszonyok átalakítása. Ennek lényege a társadalmi tulajdon működőképes formáinak kifejlesztése, illetve a magán- és az egyéni tulajdon egyenrangúságának megteremtése.
1988. szeptember 12–17.
Reformpárti esték címen nagyszabású vitasorozatot rendeznek a Budapesti Műszaki Egyetemen.
1988. szeptember 15.
Megjelenik az Új Magyar Márciusi Front felhívása a társadalmi megújulás szellemi megalapozására. A tavasszal megalakult ÚMF az 1938-as Márciusi Front baloldali népfrontos törekvéseit vallja magáénak. Az ÚMF elnöke Újhelyi Szilárd, titkára Vitányi Iván.
1988. szeptember 16.
Megalakul a Recski Szövetség, a volt munkatábor rabjainak érdekvédelmi szövetsége. Az Országos Széchényi Könyvtárban szabadon hozzáférhetővé válik több mint 5000 olyan könyv, amelyet korábban ellenséges irodalomnak nyilvánítottak, és elzártak a nagyközönség elől.
1988. szeptember 17–október 2.
A magyar sportolók 11 arany-, 6 ezüst- és 6 bronzérmet nyernek a szöuli XXIV. nyári olimpián.
1988. szeptember 20.
Maróthy László környezetvédelmi és vízgazdálkodási miniszter azzal érvel a bős–nagymarosi vízlépcső mellett, hogy az építkezés leállítása költségesebb lenne, mint a befejezés. Három évtized távollét után Budapestre érkezik Faludy György költő.
1988. szeptember 21.
A kormány és a szakszervezetek vezetőinek egyeztető találkozója. A szakszervezetek elfogadhatatlannak ítélik az 1989-es népgazdasági tervet.
1988. szeptember 22.
A kormány felállítja az Országos Érdekegyeztető Tanácsot, hogy egyeztessék a Minisztertanács, a szakszervezetek, a Gazdasági Kamara, az OKISZ, a SZÖVOSZ és a TOT által képviselt álláspontot.
1988. szeptember 23.
Hámori Csaba, az MSZMP PB tagja és a KISZ KB első titkára szerint utópia a kommunista társadalom, mert az odavezető út nincsen kidolgozva, ráadásul az eddigi irány nem is oda vezet. Úgy véli, hogy az új pártvezetés elveszítette az emberek bizalmát.
1988. szeptember 25.
12 erdélyi magyar menedékjogot kér a szófiai magyar nagykövetségen azért, hogy Magyarországra juthassanak.
1988. szeptember 26.
Brüsszelben kereskedelmi és gazdasági együttműködési megállapodást köt a Közös Piac Magyarországgal, elsőként a szocialista országok közül. A 10 évre szóló szerződés megszabja, hogy az EGK milyen ütemben számolja fel Magyarországgal szemben a behozatalra vonatkozó mennyiségi korlátozásokat.
1988. szeptember 27.
Az MSZMP KB ülésén közlik, hogy a korábbi egy évben – 1957 óta először – csökkent a párt taglétszáma – 73 000 fővel.
1988. szeptember 28.
Megalakul a Bibó István Emlékbizottság és a Baloldali Alternatíva Egyesülés (BAL).
1988. szeptember 29.
Budapesten mintegy 3000 egyetemista és főiskolás tüntet a bős–nagymarosi erőmű ellen.
1988. szeptember 30.
Az Elnöki Tanács törvényerejű rendeletet hoz az "1956. október 23. – 1957. május 1. közötti időben elkövetett bűncselekmények miatt elítéltek kegyelemben részesítéséről". A kegyelem nem terjed ki azokra, akiket hazaárulás vagy kémkedés miatt, illetve köztörvényes bűncselekmény vádjával ítéltek el. A Magyar Katolikus Püspöki Kar felkéri az Európa Parlamentet, hogy legközelebbi ülésén foglalkozzon a romániai falurendezési tervvel.
1988. október
A Kapu című folyóirat közli a recski tábor volt foglyainak névsorát, és az 1956-os forradalom után elítéltek, kivégzettek, illetve a börtönökben meghaltak listáját.
1988. október 1.
Gorbacsovot megválasztják a Szovjetunió elnökének. Gromiko nyugdíjba vonul.
1988. október 2.
Összeül a Fidesz I. kongresszusa.
1988. október 4.
Az MSZMP PB úgy foglal állást, hogy párttagok is beléphetnek olyan alternatív szervezetekbe, amelyek törvényesen működnek, és elfogadják a szocialista társadalmi rendet, illetve tudomásul veszik az ország nemzetközi elkötelezettségét.
1988. október 5.
Az Országgyűlés egyhangúlag elfogadja a társasági törvényt (1988:VI.), amely lehetővé teszi, hogy kizárólag magánszemélyek is – legfeljebb 500 alkalmazottal – részvénytársaságot vagy kft-t alapíthassanak. A nyugalomba vonuló Marjai József helyett Beck Tamás lesz a kereskedelmi miniszter.
1988. október 6.
1988. október 7.
A széles körű tiltakozás ellenére az Országgyűlés név szerinti szavazással (felállással) megszavazza a bős–nagymarosi vízlépcső építésének folytatását.
1988. október 9.
Az Országos Béketanács több más békecsoporttal közösen javasolja, hogy 1989-től tegyék lehetővé az alternatív katonai szolgálatot.
1988. október 14.
A Bajcsy-Zsilinszky Endre Baráti Társaság (BZSBT), a Fidesz, az MDF, az Szabad Kezdeményezések Hálózata és a TIB képviselői felhívást adnak ki, amelyben közlik, október 23-án – a tüntetés egykori útvonalán – csendes felvonulást rendeznek. A tüntetés tervét bejelentik a rendőrségen. A Duna Kör és más alternatív szervezetek hívei aláírásgyűjtő kampányt kezdenek annak érdekében, hogy tartsanak népszavazást Bős–Nagymaros ügyében.
1988. október 18.
Az MSZMP PB két tagja, Berecz János és Nyers Rezső kijelenti, hogy a magyar politikai vezetés nem a többpártrendszertől, hanem attól tart, hogy annak bevezetése nyomán anarchia keletkezik az országban.
1988. október 19.
A BRFK tudomásul veszi az öt szervezet október 23-ára tervezett tüntetésének bejelentését. Budapest utcáin megjelennek a lengyel Szolidaritás röplapjai "Magyar Testvérek" felszólítással, amelyen a kommunizmus elleni harcra szólítanak fel.
1988. október 20.
Az MSZMP KB után – a szakszervezetek támogatásával – a kormány is arra az álláspontra jut, hogy a gazdaságpolitikai elképzelések közül 1989-ben a nagyobb megpróbáltatásokkal járó, de gyorsabb eredményt ígérő "A" variánst kell bevezetni. A Minisztertanács szerint azonban az életszínvonal 1989-ben nem csökkenhet olyan mértékben, mint 1988-ban. A Művelődési Minisztérium megszünteti a tudományos szocializmus oktatását a hazai egyetemeken, főiskolákon. Helyette politikaelmélet néven új tantárgyat vezet be. A Minisztertanács döntése szerint 1989-től egyszerűsítik az abortusz engedélyezését, de a duplájára emelik a terhesség-megszakításért fizetendő összeget.
1988. október 21.
A BRFK betilt minden, október 23-ára tervezett megmozdulást. A szervezők ennek ellenére a demonstráció megtartása mellett döntenek.
1988. október 22.
Este az MDF a televízión keresztül felhívja tagjait, hogy maradjanak távol az október 23-i utcai megmozdulásoktól. A BZSBT, a Fidesz, a Szabad Kezdeményezések Hálózata és a TIB ezt követően kényszerűen visszalép a békés megemlékezés megtartásától.
1988. október 23.
A forradalom 32. évfordulója. Az óriási rendőri készültség ellenére kisebb csoportok gyülekeznek a főváros különböző pontjain (Műszaki Egyetem, Batthyány tér, Bem tér, Váci utca stb.). Az ellenzéki szervezetek tiltakozó levelet írnak Grósz Károly miniszterelnökhöz. Este a Jurta Színházban több száz néző részvételével a TIB által szerkesztett dokumentumműsor keretében emlékeznek meg a forradalomról.
1988. október 24.
A keleti tömbön belül először Magyarország teszi lehetővé, hogy szükség esetén az ENSZ Emberi Jogi Bizottsága az ország területén vizsgálatot folytasson.
1988. október 25.
1988. október 27.
1988. október 28.
Grósz Károly a Magyar Hírlapnak adott interjújában közli, hogy 1956-ban mindenekelőtt ellenforradalom volt, ezért nem lehet az emlékét jeles eseményként felidézni. Grósz Károly hangsúlyozza, hogy nincs megelégedve a kormány munkájával, bár a stabilizációs program megvalósítása jól halad. Több mint 60 ezer pedagógus aláírással hitelesített állásfoglalásban kéri, hogy az Országgyűlés tűzze napirendre az oktatásügy helyzetét.
1988. október 29.
Megalakul a Nyilvánosság Klub.
1988. október 30.
1988. november
A Kossuth Kiadó 32 évvel elhangzása után kiadja Hruscsovnak az SZKP XX. kongresszusa zárt ülésén elmondott beszámolóját.
1988. november 2.
1988. november 4.
Az MSZMP, a KISZ és a Munkásőrség megemlékezik a Köztársaság téren a pártház 1956-ban elesett védőiről és a Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány megalakulásáról. Barabás János, az MSZMP budapesti pártbizottságának titkára beszédében kijelenti, hogy az MSZMP 1956. decemberi határozata az "ellenforradalom okairól" ma is érvényes. A kormány úgy dönt, hogy 4 év alatt 130 milliárd Ft-ról 40 milliárd Ft-ra csökkenti a vállalatok támogatásának összegét. Nagy Sándor, a SZOT főtitkára kijelenti, hogy a szakszervezetek nem fogadják el az 1989-re tervezett reálbércsökkenést, és az azzal egyidőben végrehajtott áremelést.
1988. november 7–8.
1988. november 8.
1988. november 10.
1988. november 11.
1988. november 15.
A Politikai Bizottság 1988. november 15-i ülésén megvitatja és elfogadja a nemzetiségi törvény irányelveit. Az MSZMP PB szerint szükséges, hogy az 1989-ben életbe lépő tájékoztatási törvény állampolgári jogként szabályozza a szólás- és sajtószabadságot. Brüsszelben Horn Gyula külügyminisztériumi államtitkár részt vesz az Észak-atlanti Közgyűlés ülésszakán, ahova a NATO felállása óta először hívták meg a Varsói Szerződés egyik tagállamának hivatalos képviselőjét. Budapesten a rendőrség fegyveres erővel oszlatja szét azt az 500-1000 fős tüntetést, amelyet a hatósági tilalom ellenére néhány alternatív csoport szervezett a román nagykövetség közelében a brassói munkásfelkelés első évfordulóján.
1988. november 18.
Budapesten, a Pilvax kávéházban újjáalakul a Független Kisgazdapárt. Elnöke Pártay Tivadar, főtitkára: Futó Dezső.
1988. november 18–19.
A KISZ országos értekezlete Székesfehérváron úgy határoz, hogy az MSZMP ifjúsági szervezeteként, a párttal stratégiai szövetségben, de közvetlen pártirányítás nélkül kívánnak működni a továbbiakban. Hámori Csaba utóda a szervezet élén Nagy Imre lesz.
1988. november 19.
A román hatóságok kiutasítják az országból Győrfi Károly bukaresti magyar kereskedelmi tanácsost, akit néhány nappal azelőtt izgató röpcédulák osztogatásának vádjával állítottak elő.
1988. november 19–20.
1988. november 20.
Megalakul a Magyar Zsidó Kulturális Egyesület.
1988. november 23.
Pozsgay Imre nyilatkozata szerint a többpártrendszer kialakítása elsősorban a társadalom akaratán és nem a kormányon múlik. Országszerte nyilvános demonstrációkat rendeznek az egyetemeken és a főiskolákon, követelve a felsőoktatás anyagi és tárgyi feltételeinek javítását, az intézmények önkormányzatát és a tanszabadságot.
1988. november 24.
1988. november 24–26.
1988. november 27.
Megalakul a Magyarországi Ifjúsági Szervezetek Országos Tanácsa, a MISZOT, amely párbeszédet akar a fiatalokat képviselő mozgalmak között, és a 29 tagszervezet álláspontját szándékozik képviselni az állami, politikai és kormányszervek előtt. Elnöke Stumpf István lesz.
1988. november 29.
A Politikai Bizottság 1988. november 29-i ülésén megvitatja a Nagy Imre és társai perében, valamint az "1956-os ellenforradalmi cselekmények" miatt halálra ítéltekkel kapcsolatos kegyeleti kérdések rendezése című előterjesztést. Grósz Károly a Budapest Sportcsarnokban rendezett pártaktíván kijelenti, hogy Magyarországon osztályharc folyik, és ha nem tudnak "az ellenséges, ellenforradalmi erőkkel" szemben fellépni, akkor "az anarchia, a káosz és – ne legyen illúzió – fehérterror uralkodik el" az országban. Hangsúlyozza, hogy fenn kell tartani az egypártrendszert, mert az "történelmileg alakult ki". Berecz János egy tatabányai fórumon kijelenti, hogy "jelenleg forradalmi válság van" Magyarországon.
1988. december
Párizsban megjelenik a Magyar Füzetek 19–20., utolsó száma, amely teljes egészében a magyarországi politikai válsággal foglalkozik.
1988. december 1.
A kormány döntése értelmében januártól csak a költségvetési szerveknél marad meg a központi bérszabályozás.
1988. december 3–4.
A Széchenyi István Szakkollégium és Társadalomtudományi Klub megrendezi az első legális és nyilvános tudományos konferenciát az 1956-os forradalomról a Közgazdaságtudományi Egyetemen.
1988. december 5.
Megalakul Budapesten az Emberi Jogok Bizottsága.
1988. december 6.
Budapesten a KISZ a Margitszigeten rendezi meg a lakásgazdálkodás reformját és a szociális biztonság növelését követelő demonstrációt, miután a rendőrség nem engedélyezte, hogy a megmozdulás a Parlament előtt legyen.
1988. december 8.
Budapesten, a Józsefvárosban aláírásgyűjtő kampányt kezdeményeznek Vida Miklós képviselő visszahívására, mert az Országgyűlés őszi ülésszakán ő is azt szorgalmazta, hogy zárt ülésen döntsenek Bős–Nagymaros ügyében. Ez az első visszahívási akció.
1988. december 11.
Az Árhivatal elnöke közli, hogy 1988-ban 16 százalékkal emelkedett a fogyasztói árszínvonal.
1988. december 13.
1988. december 14.
Magyarország és Ausztria hivatalosan benyújtja jelentkezését az 1995-ös világkiállítás közös megrendezésére. 1988-hoz képest 30 millió Ft-tal kevesebbet, csaknem 720 millió Ft-ot irányoznak elő a Munkásőrség 1989-es támogatására. Ifjabb Maléter Pál levelet ír Kádár Jánoshoz, az MSZMP első titkárához, amelyben kéri, hogy tájékoztassák édesapja földi maradványainak nyughelyéről.
1988. december 16.
Grósz Károly kijelenti, hogy az MSZMP nem akarja megosztani a hatalmat, azonban arra lát lehetőséget, hogy a hatalom gyakorlásába bevonjon szövetséges erőket is.
1988. december 17.
Megalakul az Erdélyi Szövetség és a Raoul Wallenberg Egyesület.
1988. december 18.
Nyers Rezső először beszél a nyilvánosság előtt arról, hogy az MSZMP-nek meg kell őriznie egyesült párt jellegét és erősítenie kellene a szociáldemokrácia pozitív vonásait is.
1988. december 19.
Megalakul a Független Szakszervezetek Demokratikus Ligája. A Népfront Országos Tanácsa visszautasítja a választójogi törvénytervezetet, mert képtelenségnek tartja, hogy az új alkotmány elfogadása előtt alakítsák ki a későbbi választási rendszert. Több alternatív szervezet a Vörösmarty téren tartott gyűlésén követeli, hogy a jelenlegi Országgyűlés helyett válasszanak Alkotmányozó Nemzetgyűlést.
1988. december 20.
Az Országgyűlés március 15-ét munkaszüneti nappá nyilvánítja. Az Országgyűlés pártonkívüli képviselői bejelentik, hogy külön frakciót kívánnak létrehozni.
1988. december 21.
Az Országgyűlés hosszas vita után elfogadja az 1989-es költségvetést, ám a kormány elképzeléseivel szemben nem 6, hanem 4 százalékos egyszeri nyereségadó kivetését szavazzák meg. A hiányzó ötmilliárd forintos összeg pótlására tovább csökkentik a védelmi kiadásokat és a társadalmi szervezeteknek juttatott támogatást.
1988. december 27.
1988. december 30.
Az Elnöki Tanács 120 embert mentesít 1956-os cselekményük hátrányai alól.
1989. január 5.
1989. január 9.
20-22 százalékos általános, a gyógyszereknél 80 százalékos központi áremelést hajtanak végre. Válaszul az áremelésekre 10 percre beszünteti a munkát több tízezer dolgozó Szabolcs-Szatmárban. Szolnok, Csongrád és Zala megye szakszervezeti vezető testülete is tiltakozik.
1989. január 10–11.
1989. január 12.
1989. január 13.
A képviseleti demokráciába való átmenet kidolgozására Országos Nemzeti Bizottság felállítását javasolja az Új Márciusi Front.
1989. január 19.
Cservenka Ferencné országgyűlési képviselő visszahívását kezdeményezi az MDF gödöllői szervezete. A képviselő nem sokkal később lemond mandátumáról.
1989. január 20.
Sor kerül az első nyilvános tárgyalásra az MDF és az MSZMP képviselői között.
1989. január 21.
1989. január 24.
Az Országgyűlésben Fodor István elnökletével megalakul a független képviselők csoportja.
1989. január 26.
1989. január 27.
Pozsgay Imre vezetésével ülést tart az MSZMP KB történelmi albizottsága, melyen megvitatják azt a tanulmányt, amelyet Berend T. Iván, az MTA elnöke terjeszt elő. Az Elnöki Tanács döntése szerint február 1-jétől megszűnik az OTP és a takarékszövetkezetek monopóliuma a lakossági betétek kezelésére.
1989. január 28.
Pozsgay Imre a 168 óra című rádióműsorban kijelenti, hogy az általa vezetett történelmi albizottság a jelenlegi kutatások alapján népfelkelésnek minősíti az 1956-os eseményeket. Nagy Imre szerepét azonban vitatottnak ítéli. A lelkiismereti és vallásszabadságról tartanak vitát a magyar egyházak, valamint a párt- és állami szervek képviselői. Egyetértenek abban, hogy vezessék be a fegyver nélküli szolgálatot katonai szolgálatot Magyarországon.
1989. január 30.
A Világgazdasági Fórumról Svájcból hazatérő Grósz Károly kijelenti, hogy nem tudott a Pozsgay-nyilatkozat előzményeiről és körülményeiről, és csak az MSZMP KB ítélheti meg az 1956-os események jellegét.
1989. február
Megjelenik a Társadalmi Szemle különszáma a Pozsgay-bizottság Történelmi utunk című jelentésével.
1989. február 6.
1989. február 7.
A Politikai Bizottság 1989. február 7-i ülésén megvitatja "Az Alkotmány korszerűsítésének koncepciója", "A koncepciós, valamint a BM zárt irattárában őrzött anyagok további kezelése" című előterjesztéseket, valamint felszólítja a pártvezetők exkluzív vadásztársaságát, a Budapesti Egyetértés Vadásztársaságot, hogy számolja fel önmagát. Nagy Sándor SZOT-főtitkár közli, hogy a szakszervezetek felmondják a kormánnyal kötött megállapodásukat a minimálbérekről, a szociális intézkedésekről és a nyugdíjemelésről, mert szerintük az infláció nagyobb lesz a beígért 12%-osnál. Medgyessy Péter miniszterelnök-helyettes csehszlovák kollégájával jegyzőkönyvet ír alá arról, hogy a bősi vízerőművet a tervezettnél 14 hónappal hamarabb adják át.
1989. február 9.
1989. február 10-11.
A Központi Bizottság 1989. február 10-11-i kibővített ülése "időszerű politikai kérdések"-et tárgyal. Terítékre kerül így a többpártrendszer, a választási rendszer kérdését feldolgozó munkaanyag, valamint az alternatív csoportokhoz való viszony kidolgozására kiküldött bizottság jelentése és a történelmi albizottság tanulmánya az elmúlt évtizedek vizsgálatáról. A KB tagok állást foglalnak a többpártrendszer bevezetése mellett, 1956-ot népfelkelésnek értékelik, amelyben végül felerősödtek "az ellenforradalmi tendenciák". Támogatják olyan politikai egyeztető fórum létrehozását, amely folyamatos párbeszéddel segíti az új alkotmány és a választási törvény kidolgozását. A párton belüli irányzatok kiegyezésével sikerült elkerülni a pártszakadást. Németh Miklós nyilatkozata szerint Pozsgay Imre fellépése késztette állásfoglalásra a KB-t a platformszabadságról és a többpártrendszerről.
1989. február 13.
1989. február 14.
Magyar–csehszlovák pártfőtitkári találkozóra kerül sor Prágában.
1989. február 16.
Az MSZMP Csongrád megyei bizottsága úgy határoz, hogy rehabilitálják a Tiszatáj című irodalmi folyóirat két és fél évvel korábban elbocsátott szerkesztőit.
1989. február 17.
A független politikai szervezetek és pártok közös nyilatkozatban üdvözlik az MSZMP KB állásfoglalását a többpártrendszer bevezetéséről, ugyanakkor kifogásolják, hogy 1956-ot nem forradalomként és szabadságharcként minősítették.
1989. február 19.
1989. február 20.
A TIB bejegyzett társadalmi szervezetté alakul. Az MSZMP KB kétnapos ülésén elfogadja az új alkotmányról szóló tájékoztatót, mely szerint a párt nem tart igényt arra, hogy vezető szerepét rögzítse a készülő alaptörvény. A KB egy munkacsoportot bíz meg azzal, hogy a nemzeti kerekasztal-tárgyalások előkészítése érdekében folytasson megbeszéléseket a különböző politikai és társadalmi szervezetekkel.
1989. február 22.
Megalakul Budapesten a Magyar Politikai Foglyok Országos Szövetsége (Pofosz), a szövetség elnöke Fónay Jenő lesz. A kormány visszavonja a tervezett áremeléseket. November 7-ét munkanappá nyilvánítják.
1989. február 23.
1989. február 27.
A dunai vízlépcső építésének azonnali leállítását követelő petíciót adnak át Stadinger Istvánnak, az Országgyűlés elnökének 124 ezer aláírással.
1989. február 28.
A Politikai Bizottság 1989. február 28-i ülésén megvitatja a "Mit akar a Magyar Szocialista Munkáspárt?" című programtervezet és határozatot hoz a párt kezelésében levő ingatlanok tulajdonjogáról. Hét évtizedes távollét után Magyarországra látogat Habsburg Ottó. Horn Gyula külügyi államtitkár a Romániában élő magyar nemzetiségek súlyos helyzetére hívja fel a figyelmet az ENSZ Emberi Jogok Bizottságának genfi ülésén.
1989. március 1.
Az MSZMP és az Új Márciusi Front képviselői tanácskozó fórum létrehozását javasolják a politikai és társadalmi szervezetek párbeszédének megkezdésére. Baracskán szabadon engedik a katonai szolgálatot korábban megtagadó s emiatt börtönbüntetésre ítélt 70 fiatalembert.
1989. március 2.
1989. március 4.
Sor kerül az FKGP zászlóbontó nagygyűlésére. A nemzeti kerekasztal-tárgyalások előkészítése érdekében az MSZMP képviselői Fejti György vezetésével külön megbeszélést folytatnak a Magyar Ellenállók és Antifasiszták Szövetsége, a Münnich Ferenc Társaság, valamint a Független Kisgazdapárt küldöttségével.
1989. március 5.
Az MSZMP tárgyalóküldöttsége a Magyarországi Ifjúsági Szervezetek Országos Tanácsa, a Magyar Néppárt, valamint a Magyar Demokrata Fórum képviselőivel tanácskozik.
1989. március 6.
Huszár István, a HNF főtitkára kijelenti, hogy a Népfrontnak a jövőben a pártoktól függetlenül, önálló arculatú társadalmi szövetségként kell működnie. A SZOT felfüggeszti alapszabályát, hogy megkezdődhessen a szakszervezeti szövetség kiépítése. Megbeszélést folytatnak az MSZMP és a Szabad Demokraták Szövetségének képviselői.
1989. március 8.
Megjelenik az "Igazság a Nagy Imre-ügyben" című kötet, melynek eredeti magyar kiadása 1959-ben Brüsszelben látott napvilágot. Megjelenik Kenedi János szerkesztésében "A forradalom hangja, az 1956-os rádióadások szöveggyűjteménye". Az Országgyűlés Szűrös Mátyást választja elnöknek a leköszönt Stadinger István helyett. Több képviselő indítványára válaszul Németh Miklós miniszterelnök bejelenti, hogy a kormány hajlandó megvizsgálni egy esetleges népszavazás kiírását Bős–Nagymarosról.
1989. március 10.
Nyilvánosságra hozzák az MSZMP KB cselekvési programját. A dokumentumban a párt elhatárolja magát a korábbi vezetés hibáitól, és állást foglal a jogállam, az alkotmányos többpártrendszer, a szabad választások és a koalíciós kormányzat megteremtése mellett.
1989. március 11.
Megkezdi működését az Országos Sajtószolgálat.
1989. március 11–12.
Összeül az MDF I. országos gyűlése. Az MDF bizottságot hoz létre a párttá szerveződés előkészítésére, és 15 tagú elnökséget választ. Az országos gyűlés javasolja a Minisztertanácsnak, hogy kérje a Varsói Szerződés politikai tanácskozó testületének összehívását a romániai helyzet miatt.
1989. március 14.
A Politikai Bizottság 1989. március 14-i ülésén megvitatja az Állásfoglalás a politikai pártokkal, az alkotmánybírósággal és a közigazgatási bíráskodással kapcsolatos törvényekről, A világgazdasági nyitás és a KGST-kapcsolatok gyökeres megújítása és Az MSZMP, valamint a különböző politikai, társadalmi szervezetek között folytatott tárgyalások első szakasza című előterjesztéseket.
1989. március 15.
1989. március 16.
A Szabad Demokraták Szövetsége javasolja, hogy a független szervezetek kerekasztal-megbeszéléseken alakítsanak ki közös álláspontot, mielőtt újra tárgyalóasztalhoz ülnek az MSZMP-vel.
1989. március 17.
Megalakul a Kereszténydemokrata Néppárt (KDNP). Magyarország csatlakozik az ENSZ menekültügyi konvenciójához.
1989. március 18.
A Petőfi Kör – a reformmozgalom fóruma 1956-ban címmel tudományos emlékülést rendeznek a Budai Vigadó dísztermében. A vitaindító előadást Hegedűs B. András tartja, felszólal Lakatos István, az egykori Bessenyei Kör elnöke, Kosáry Domokos, Vásárhelyi Miklós, Pataki Ferenc, Nagy Balázs, Kende Péter, Mécs Imre, Vígh Károly és Litván György.
1989. március 19.
1989. március 20.
1989. március 21.
1989. március 22.
1989. március 24.
Moszkvában tárgyal Grósz Károly és Mihail Gorbacsov. Szovjet részről megértéssel fogadják azt a javaslatot, hogy a kereskedelmi forgalomban térjenek át a dollárelszámolásra és a világpiaci árakat érvényesítsék. A Külügyminisztérium jegyzékben tiltakozik Románia budapesti nagyköveténél amiatt, hogy a bukaresti hatóságok március 15-én az ottani magyar nagykövetség vitrinjéből kivetették a Nemzeti dal szövegét.
1989. március 28.
1989. március 29.
A rákoskeresztúri köztemető 301-es parcellájában megkezdődik Nagy Imre, Gimes Miklós, Losonczy Géza, Maléter Pál és Szilágyi József jeltelenül eltemetett holttestének kihantolása. Kegyeleti okból csak a családtagok, a TIB képviselői, a szakértők, valamint Borics Gyula államtitkár vesznek részt az exhumáláson.
1989. március 30.
Lukács János, az MSZMP KB titkára közli, hogy 1988 eleje óta 120 ezren léptek ki a pártból, és 20 ezer új tag lépett be.
1989. március 31.
Az Elnöki Tanács módosítja a magánkereskedelemről szóló törvényerejű rendeletet, így a magánkereskedők akár 500 alkalmazottat is foglalkoztathatnak.
1989. április 1.
A rákoskeresztúri Új köztemető 301-es parcellájában a hozzátartozók azonosítják Nagy Imre, Gimes Miklós, Maléter Pál földi maradványait. A Minisztertanács dönt az útalap és az autópálya-használati díj bevezetéséről. Az 1995-re tervezett Bécs–Budapest világkiállítás előkészítő bizottságának vezetésével Somogyi Lászlót bízzák meg, aki kormánybiztosi rangot kap.
1989. április 2.
Grósz Károly hallgatói kérdésre válaszolva a rádióban valószínűtlennek minősíti Nagy Imre politikai rehabilitációját. Újjáalakul a Magyar Függetlenségi Párt.
1989. április 4.
Országos egyesületté alakul a Szegényeket Támogató Alap. A munkaszüneti napon becslések szerint 150 ezer magyar turista utazott vásárolni Ausztriába.
1989. április 5.
1989. április 8.
Budapesten az MSZMP kezdeményezésére 7 politikai és társadalmi szervezet képviselői megbeszélést tartanak az ún. politikai érdekegyeztető fórum megalakításáról. Az újonnan alakult szervezetek közül csak a kisgazdapárt és a Münnich Ferenc Társaság képviselői vesznek részt a tanácskozáson. Az Ellenzéki Kerekasztalhoz tartozó további nyolc meghívott szervezet távol marad a tanácskozástól azzal az indokkal, hogy véleményük szerint az előkészítés nem volt megfelelő, így nem lett volna mód az érdemi tárgyalásokra.
1989. április 12.
Az MSZMP KB ülésén Kádár János "zavart elmével" elmondott beszédében hosszasan foglalkozik ’56-os szerepével és Nagy Imrével. A beszédről a sajtó nem számol be, annak szövegét csak később publikálják. A politikai bizottság átalakítása során a testület létszáma 11-ről 9-re csökken. Nem választják be az új PB-be Berecz Jánost, Csehák Juditot, Lukács Jánost és Szabó Istvánt. Helyükre Jassó Mihály, a budapesti és Vastagh Pál, a Csongrád megyei pártbizottság első titkára kerül.
1989. április 14.
A Magyar Demokrata Fórum válságkormány létrehozását javasolja. A Hazafias Népfront Országos Tanácsa ideiglenes vezetőséget választ. Ügyvezető elnök Kukorelli István, elnök-főtitkár Huszár István lesz.
1989. április 15.
1989. április 16.
Az SZDSZ közgyűlésének második fordulóján elfogadják A rendszerváltás programját, az ún. Kék könyvet, szakértői kormány létrehozását sürgetik, és nyilatkozatban szorgalmazzák Magyarország semlegességének kikiáltását.
1989. április 17.
Miklós Imre, az Állami Egyházügyi Hivatal elnöke nyugdíjba vonul. Az MSZMP KEB érvényteleníti a Bihari Mihályra, Bíró Zoltánra, Király Zoltánra, Lengyel Lászlóra vonatkozó korábbi kizáró határozatot, de az érintettek nem lépnek vissza a pártba. A KEB új elnöke Lukács János lesz. A SZOT elnöksége úgy dönt, hogy a lakosságot sújtó legújabb minisztertanácsi intézkedések miatt felülvizsgálja a kormánnyal kötött korábbi megállapodásait. Az országos tanács vezető testülete csak egy összetételében jelentősen megújult kormánnyal lát lehetőséget érdemi tárgyalásokra.
1989. április 19.
A Politikai Bizottság 1989. április 19-i ülésén az egy-, illetve kétkamarás Országgyűlés kérdéséről tárgyal, emellett meghatározzák a köztársasági elnöki intézményről szóló törvény elveit, az országgyűlési képviselők és a tanácstagok választásának rendjét, időpontját. Az Ellenzéki Kerekasztal ülésén elhatározzák, hogy megkezdik a tárgyalásokat az MSZMP-vel. Kétoldalú megbeszéléseket szorgalmaznak a demokratikus átmenettel kapcsolatos jogszabályokról és az országgyűlési képviselőválasztások időpontjáról. Az MSZMP PB javasolja a KB-nek, hogy a párt mondjon le káderhatásköréről azoknál a pozícióknál, amelyek nem párttisztségek. A testület szerint az élet túlhaladta a hagyományos értelemben vett demokratikus centralizmust, ezért ez a kifejezés az ideiglenes szervezeti szabályzat tervezetében már nem szerepel.
1989. április 20.
A kormány a tiltakozások hatására visszavonja az autópálya-használati díj bevezetéséről kiadott rendelkezését, és áremeléseket halaszt el.
1989. április 21.
Bejelenti lemondását Váncsa Jenő mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter. A nyírádi bauxitbánya dolgozói Budapesten átadják Németh Miklós kormányfőnek és Nagy Sándornak, a SZOT főtitkárának levelüket, amelyben követelik, hogy a kormány adjon garanciákat a dolgozók anyagi és szociális helyzetének javítására, továbbá mondja meg, milyen gazdasági megfontolások alapján döntött a bánya bezárásáról.
1989. április 23.
A KISZ jogutódaként megalakuló Demisz Nagy Imrét választja elnökének.
1989. április 25.
1989. április 26.
1989. április 27.
1989. május 1.
Az Ellenzéki Kerekasztal bemutatkozó fórumot tart. Külön ünneplik május 1-jét a független szakszervezetek és a SZOT.
1989. május 2.
A Politikai Bizottság 1989. május 2-i ülésén a nyugat-európai integrációs folyamattal összefüggő külpolitikai és külgazdasági stratégiáról határoz, megvitatja a párttörvényről szervezett viták, ill. a reformkörök működésének tapasztalatait, és feladattervet fogad el a politikai nyilvánosságról és az MSZMP sajtópolitikájáról hozott KB-állásfoglalás végrehajtására. A magyar–osztrák határon megkezdődik a műszaki határzár bontása.
1989. május 3-26.
1989. május 8.
1989. május 8–9.
Az MSZMP KB ülésén betegségére való tekintettel minden tisztségéből felmentik Kádár Jánost. Őszre országos pártértekezletet hívnak össze, javasolják politikai egyeztető fórum létrehozását.
1989. május 10.
Az Igazságügyi Minisztérium közzéteszi az 1956. december 20. és az 1961. december 13. között a bíróságok által halálra ítélt és kivégzett személyek – a büntetés-végrehajtás adatai és a bírósági iratok alapján összeállított – névsorát.
1989. május 10–12.
Az Országgyűlés módosítja a választási törvényt. A megüresedett képviselői helyekre időközi választásokat kell kiírni, s a jelölteknek nem a Népfront programját, hanem az alkotmányt kell elfogadniuk. Személyi változások történnek a kormányban, Békesi Lászlót pénzügyminiszterré, Glatz Ferencet művelődési miniszterré, Horn Gyulát külügyminiszterré, Hütter Csabát mezőgazdasági miniszterré nevezik ki.
1989. május 12.
A TIB elfogadhatatlannak ítéli, hogy Magyarország érdekeit a gorbacsovi Szovjetunióban az a Rajnai Sándor nagykövet képviseli, aki Nagy Imrét és társait letartóztatta, majd ügyükben a nyomozást irányította.
1989. május 13.
1989. május 16.
1989. május 18.
Az Ellenzéki Kerekasztal szervezetei levelükben megállapítják, hogy az MSZMP megakasztotta, sőt felszámolta a kormányzó párt és az ellenzék között megindult tárgyalásokat. Az MSZMP tárgyalási ajánlatát propagandafogásnak minősítik, ugyanis Grósz Károly a tárgyalásokon kijelentette, hogy szabad választásokra legkorábban 6 év múlva kerülhet sor.
1989. május 20.
Az MSZMP reformköreinek első országos tanácskozásán, Szegeden követelik a pártkongresszus összehívását, s ennek érdekében aláírásgyűjtési akciót hirdetnek. Indítványozzák a központi bizottságnak, hogy a június 16-i gyászszertartás előtt mondják ki, hogy Nagy Imre politikai koncepciós per áldozata lett. A Fiatal Demokraták Szövetsége vezetői bejelentik, hogy szervezetük kilép a Magyar Ifjúsági Szervezetek Országos Tanácsából. Szűrös Mátyás, az Országgyűlés elnöke az egyik olasz tévétársaságnak adott interjújában szorgalmazza Nagy Imre teljes politikai és jogi rehabilitálását.
1989. május 22.
Horn Gyula külügyminiszter az MSZMP egri reformkörének vitáján, Szűrös Mátyás, az Országgyűlés elnöke pedig rádiónyilatkozatban jelenti ki, hogy Nagy Imre és mártírtársai politikai koncepciós per áldozatai lettek.
1989. május 23.
1989. május 24.
1989. május 26.
A Politikai Bizottság 1989. május 26-án megtartott ülésén a köztársasági elnök, az országgyűlési képviselők és a tanácstagok választásának rendjéről tárgyal. Az MSZMP PB hatálytalanítja a hét filozófus és szociológus – Heller Ágnes és mások – ellen 1973-ban hozott állásfoglalását. A nagymarosi vízlépcsőépítés felfüggesztéséről hozott kormánydöntést támogatva körülbelül 6000 ember vonul az Országház elé. A Duna-mozgalmak képviselői átadják azokat az íveket, amelyeken újabb 40 ezer ember követeli népszavazás kiírását a beruházásról. Eközben a nagymarosi lakóterületi MSZMP alapszervezet képviselői 78 500 aláírást visznek a parlament elé, követelve a nagymarosi beruházás befejezését. Törvényesen elismert vallási felekezetté nyilvánítják a Hit Gyülekezetét.
1989. május 27.
Sor kerül a Szolidaritás Szakszervezeti Munkásszövetség alakuló kongresszusára a Jurta Színházban. Bejelentik, hogy Magyarország és a Nemzetközi Valutaalap továbbra is fenntartja pénzügyi együttműködését, jóllehet az IMF egyelőre nem folyósítja a legutóbbi egyéves készenléti hitel utolsó részletét, mert hazánk nem teljesítette a vállalt feltételeket. Megalakul a Baloldali Ifjúsági Társulás.
1989. május 28.
1989. május 29.
1989. június 20-ára Kádár János villájához kommunista fiatalok szimpátiatüntetést jelentenek be. Szigorúan titkos jelentés készül a kormány részére a szlovák állami szervek véleményéről a nagymarosi vízlépcsőépítés felfüggesztésével kapcsolatban. Az MSZMP KB ülésén hozott állásfoglalás szerint az MSZMP vezető tisztségviselői a Nagy Imre és társai újratemetésén hivatalosan nem vesznek részt.
1989. május 30.
Nyilvánosságra hozzák az MSZMP KB új tárgyalási javaslatát. Eszerint négyoldalú megbeszéléseket kellene kezdeményezni úgy, hogy az asztal egyik oldalán az MSZMP, a másikon az Ellenzéki Kerekasztal, a harmadikon a többi független szervezet képviselői, a negyediken pedig megfigyelők foglaljanak helyet. Az MSZMP felkéri az Országgyűlés elnökét, hogy elnököljön az érdemi tárgyalások ülésein.
1989. május 31.
A Politikai Bizottság 1989. május 31-i ülésén megvitatja az MSZMP KB közleményét "Nagy Imre volt miniszterelnöknek és sorstársainak temetésével kapcsolatban". A Legfőbb Ügyészség átadja Nagy Imre lányának, az egykori miniszterelnök személyes hagyatékát, így a "Viharos emberöltő" című élettörténet-vázlatot, a snagovi jegyzeteket, verseket, leveleket. Nagy Erzsébet szerint a hagyatékból több írás is hiányzik. A belügyi szervek nyomására lemondják az 1989. június 20-ára Kádár János villájához bejelentett szimpátiatüntetést.
1989. június 1.
A TIB ellenzi, hogy Nagy Imrének és sorstársainak temetésén hivatalosan koszorúzzanak az MSZMP, az Elnöki Tanács és a kormány tagjai, mert ezek a testületek még nem határolták el magukat egyértelműen az akkori eseményektől. Befejezettnek nyilvánítják a szocialista munkaverseny. A 70 éven felüliek számára ingyenessé válik a vasúti és a helyközi buszközlekedés. A MÚOSZ 1957. január 1-jével helyreállítja Obersovszky Gyula és számos más, 1956 után kizárt újságíró szövetségi tagságát.
1989. június 2.
Az MSZMP és az Ellenzéki Kerekasztal tárgyalásainak első fordulója eredmény nélkül ér véget. Az MSZMP Budapesti Reformköre nyílt levelet intéz a TIB elnökségéhez, amelyben elítélik Grósz Károly tevékenységét. A Budapesti Műszaki Egyetem pártbizottsága nyilatkozatot tesz közzé, amelyben azonnali lemondásra szólítják fel az MSZMP főtitkárát.
1989. június 3.
A Független Kisgazdapárt országos választmánya megválasztja elnöknek Vörös Vincét, és tiszteletbeli elnöknek Pártay Tivadart.
1989. június 5.
A Minisztertanács határozatot hoz arról, hogy június végéig rendezik az 1949–53 között internáltak munkaviszonyát és nyugdíját. Szeptemberben méltányos intézkedéseket hoznak az 1945–49 között, valamint 1956 után joghátrányt szenvedett emberek és a kitelepítettek ügyében. A jóvátétel módozatairól törvényjavaslatot készítenek elő. A Minisztertanács dönt arról is, hogy a későbbiekben nem kell engedély könyvek és filmek megjelentetéséhez. Számos politikai és társadalmi szervezet nyilatkozatban ítéli el a pekingi vérontást, és arra figyelmeztet, hogy Magyarországon a politikai vitákat nem szabad fegyverrel megoldani.
1989. június 5–6.
1989. június 7.
Megalakul a Demokratikus Magyarországért Mozgalom előkészítő bizottsága. A kezdeményezők között van Pozsgay Imre, az MSZMP PB tagja. A FIDESZ tüntetést tart a kínai követség előtt tiltakozásul a pekingi forradalom leverése miatt. A Kereszténydemokrata Néppárt csatlakozik az Ellenzéki Kerekasztalhoz. Megerősítik a munkásőr "objektumok" biztosítását.
1989. június 8.
A kormány és a TIB megállapodása szerint Németh Miklós és Szűrös Mátyás hivatalosan vesz részt június 16-án a temetésén, de az MSZMP testületileg nem képviselteti magát. Bejelentik, hogy a következő tanévtől megszűnik az orosz nyelv kötelező oktatása.
1989. június 9.
A Magyar Népköztársaság legfőbb ügyésze Nagy Imre, Donáth Ferenc, Gimes Miklós, Tildy Zoltán, Maléter Pál, Kopácsi Sándor, Szilágyi József, Jánosi Ferenc és Vásárhelyi Miklós javára a Magyar Népköztársaság Legfelsőbb Bíróságának Elnökségi Tanácsa előtt törvényességi óvást emel, amelyben a törvénysértő ítéletek hatályon kívül helyezését és az ártatlanul elítéltek felmentését indítványozza. A Münnich Ferenc Társaság felhívást tesz közzé, melyben "csatlakozva a nemzeti megbékélés napjához", arra szólítja fel a szocializmus minden hívét, hogy tartózkodjanak minden olyan cselekedettől, amely veszélyeztetné az óhajtott nemzeti megbékélést.
1989. június 10.
1989. június 11.
Nyilvánosságra hozzák a politikai egyeztető tárgyalások megkezdéséről szóló megállapodást, amely szerint a demokratikus átmenet megvalósítása, a politikai konfliktusok megoldása csak békés, erőszaktól mentes módon történhet, ezért egyetlen társadalmi szervezet sem rendelkezhet közvetlenül a fegyveres testületekkel. Újjáalakul a Magyar Néppárt.
1989. június 12.
A TIB közleményt ad ki, amelyben felhívják Magyarország és Budapest népét, hogy június 16-án a Hősök terén egy szál virággal rója le kegyeletét a nemzet mártírjai előtt.
1989. június 13.
A Politikai Bizottság 1989. június 13-i ülésén megvitatja Az MSZMP és az Ellenzéki Kerekasztal megállapodása az érdemi politikai tárgyalások megkezdéséről, valamint A választási felkészülés fő feladatai, munkarendje és ütemezése című előterjesztéseket. Összeül a Nemzeti Kerekasztal. Megkezdődnek a Nemzeti Kerekasztal-tárgyalások, az MSZMP, az Ellenzéki Kerekasztal és az ún. harmadik oldal (társadalmi szervezetek, mozgalmak) részvételével.
1989. június 14.
A kormány nyilatkozatában kijelenti, hogy kegyelettel emlékezik Nagy Imrére és sorstársaira, az "1956-os népfelkelés és nemzeti tragédia valamennyi áldozatára", és osztozik a hozzátartozók gyászában. Az Egyesült Államok szenátusa ülésén egyhangúlag határozatot fogad el, mely kimondja: "Az 1956-os magyar forradalom vízválasztó volt a legújabb kori történelemben, s az első fontos jelzés arra, hogy elkerülhetetlen a sztálinizmus lerombolása."
1989. június 15.
A kormány ellenőrzése alá helyezik a munkásőrséget. Emléktáblát avatnak Kaposvárott Nagy Imre szülőházán. A Fő utcai börtön falán, ahol Nagy Imrét és társait halálra ítélték, ideiglenes emléktáblát helyeznek el. Az elítéltek nevében Mécs Imre emlékezik Nagy Imrére, majd Antall József, Debreczeni Károly és Fodor Gábor mond beszédet. A Fidesz kezdeményezésére csaknem 200-an tüntetnek a Szovjetunió budapesti nagykövetsége előtt a szovjet csapatok azonnali kivonását követelve.
1989. június 16.
Százezrek róják le a kegyeletüket a Hősök terén Nagy Imre és mártírtársai temetésén. Mensáros László és társai felolvassák a mártírok névsorát. Göncz Árpád nyitja meg a szertartást, Vásárhelyi Miklós, Rácz Sándor, Mécs Imre, Zimányi Tibor, Király Béla és Orbán Viktor mond beszédet. Orbán követeli a szovjet csapatok kivonását. Délután a temetőben a családtagok, harcostársak, barátok koszorúinak elhelyezése közben ismét felolvassák a kivégzettek névsorát, és lerakják a jövendő emlékmű alapkövét. A különböző felekezetek papjai ökumenikus imát mondanak, és megáldják a 301-es parcellát. A szertartás befejezéseként a Szózat hangjaira Nagy Imre, Gimes Miklós, Losonczy Géza, Maléter Pál, Szilágyi József és az ismeretlen forradalmár koporsóját engedik le a sírokba. Este a Művelődéskutató Intézetben a TIB fogadást ad a magyar emigráció – nagyrészt első ízben hazaérkező – képviselőinek tiszteletére.
1989. június 19.
1989. június 19.
Romániában országszerte "röpgyűléseken tiltakoznak a dolgozók" a Nagy Imre-temetésen elhangzott "soviniszta-fasiszta-nacionalista" szónoklatok ellen. A Politikai Bizottság június 19-i ülésén megtárgyalja Románia kormányának tiltakozását a Nagy Imre és társai temetésén történt "románellenes, nacionalista, revansista megnyilvánulások miatt".
1989. június 21.
1989. június 22.
Nagy Sándor, a SZOT főtitkára az Ózdi Kohászati Üzemekbe látogat, miután az ott dolgozók sztrájkot helyeznek kilátásba, amiért szerkezetátalakítás miatt 2500 ember elbocsátását tervezi a vállalat 1990-re.
1989. június 23–24.
Az MSZMP KB ülésén négytagú elnökséget (Grósz Károly, Németh Miklós, Nyers Rezső, Pozsgay Imre) és 21 tagú Politikai Intéző Bizottságot választanak. Pozsgay Imrét javasolják köztársasági elnöknek. A Központi Népi Ellenőrző Bizottság vizsgálata szerint 1988-ban csaknem 130 ezren voltak munkanélküli álláskeresők, ami az egy évvel korábbihoz képest 20 százalékos növekedést jelent.
1989. június 24.
1989. június 25.
Kalkuttai Teréz anya Magyarországra látogat, az általa alapított rend megkezdi magyarországi tevékenységét.
1989. június 26.
A kormány állásfoglalást tesz közzé, miszerint érvényét veszti az állam és egyházak viszonyát szabályozó, 1950-ben kötött megállapodás. Jogutód nélkül megszűnik az Állami Egyházügyi Hivatal. A Minisztertanács elfogadja a ki- és bevándorlásról, a külföldi utazásról és az útlevélről szóló törvénytervezeteket. Az Elnöki Tanács felfüggeszti a halálra ítélték kegyelmi kérvényének elbírálását mindaddig, amíg az Országgyűlés nem dönt a halálbüntetés eltörléséről.
1989. június 27.
Krassó György vezetésével megalakul a Magyar Október Párt. Az Országgyűlés felmenti államminiszteri tisztségéből az MSZMP elnökének megválasztott Nyers Rezsőt. Mark Palmer, az Egyesült Államok budapesti nagykövete találkozik az Ellenzéki Kerekasztal képviselőivel. Törvényesen elismert vallásfelekezetté válik a Jehova Tanúi Vallási Közösség.
1989. június 29.
Országszerte békésen zajlik le reggel 7 és 9 óra között a Péter-Pál napi aratási demonstráció. Csaknem ezer termelőszövetkezeti és állami gazdasági dolgozó vonul kombájnnal és szállító járművel a főútvonalakra, hogy követeljék a gabonaárak 30 százalékos emelését.
1989. június 30.
Az Országgyűlés módosítja a honvédelmi törvényt, amely szerint a fegyveres, a fegyver nélküli és a polgári szolgálat időtartama egységesen 24 hónap lesz.
1989. július 1–2.
1989. július 6.
A Legfelsőbb Bíróság Elnökségi Tanácsa Nagy Imre, Donáth Ferenc, Gimes Miklós, Tildy Zoltán, Maléter Pál, Kopácsi Sándor, Jánosi Ferenc, Vásárhelyi Miklós és Szilágyi József ítéletét hatályon kívül helyezi, és bűncselekmény hiányában felmenti őket. Meghal Kádár János. A kormány országos gyászt rendel el.
1989. július 11.
A Politikai Bizottság július 11-i ülésén megvitatja A pártszervek és a pártüdülők 1988. évi gazdálkodása; a párt 1989.évi gazdálkodása, A nemzet és a nemzeti kisebbségek néhány kérdése, valamint A programnyilatkozat tézisei című előterjesztéseket. Budapestre érkezik George Bush, az Egyesült Államok elnöke. Megkezdi próbaadását az első magánrádió, a Rádió Bridge.
1989. július 13-14.
1989. július 14.
Százezrek vesznek búcsút Kádár Jánostól az MSZMP KB székházában felállított ravatalánál, és több tízezren kísérik utolsó útjára a Kerepesi temető munkásmozgalmi panteonjába. Ifj. Rajk László nyilatkozatot tesz közzé, miszerint szándékában áll elvitetni szülei földi maradványait a munkásmozgalmi panteonból. A Magyar Október Párt és a Magyar Radikális Párt demonstrációt tart Budapesten a Münnich Ferenc utcában, leragasztják az összes utcatáblát, és felszegezik a Nádor utca feliratot.
1989. július 15.
A hét legfejlettebb tőkés ország vezetői összehangolt gazdasági segélyt helyeznek kilátásba Magyarország és Lengyelország számára, és nemzetközi értekezlet összehívását ígérik a lengyel és a magyar reformok támogatása érdekében.
1989. július 18.
A TASZSZ jelenti, hogy Barguzinban megtalálták Petőfi sírját.
1989. július 19.
A rádióban interjú hangzik el Vida Ferenccel, a Nagy Imre-per tanácsvezető bírájával.
1989. július 24.
1989. július 25.
Moszkvában Mihail Gorbacsov és Nyers Rezső, valamint Grósz Károly tárgyalásain megállapodnak, hogy folytatják a megbeszéléseket a Magyarországon állomásozó szovjet csapatok kivonásáról. Megállapodás születik arról, hogy megfelelő nemzetközi helyzetben a csapatcsökkentések folyamata elvezethet a teljes kivonáshoz.
1989. július 26.
Az MTA közgyűlésén a tagokat sértő korábbi intézkedéseket, határozatokat hatálytalanítják. Az SZDSZ követeli, hogy a magyar határőrök ne üssenek speciális pecsétet azon NDK-állampolgárok útlevelébe, akiket tetten érnek, amikor át akarnak szökni Magyarországról Ausztriába.
1989. július 27.
A Magyar Október Párt és a Fővárosi Tanács megegyeznek, hogy a Münnich Ferenc utca visszakapja eredeti elnevezését, és társadalmi, politikai szervezetek képviselőiből és szakemberekből álló bizottság tekinti át a jelképeket és közterületi elnevezéseket.
1989. augusztus 4.
1989. augusztus 5.
1989. augusztus 7.
Egyes források szerint már 200 keletnémet állampolgár tartózkodik a budapesti nyugatnémet követségen. Egy magas rangú bonni kormánytisztviselő szerint a berlini hatóságok adminisztratív lépésekkel igyekeznek korlátozni a keletnémet turisták magyarországi utazásait.
1989. augusztus 8.
1989. augusztus 13.
1989. augusztus 14.
Ideiglenesen bezárják az NSZK budapesti nagykövetségét, mert már nem tudják befogadni a kivándorolni szándékozó NDK-állampolgárokat.
1989. augusztus 16.
1989. augusztus 17.
A Reuter brit hírügynökség szerint a hónap első felében 1100 NDK-állampolgár szökött át a magyar határon Ausztriába.
1989. augusztus 18.
Az SZDSZ képviselői Gorbacsovnak szóló levelet adnak át a Szovjetunió budapesti nagykövetségén. Ebben kérik a Legfelső Tanács elnökét, hogy a szovjet állam vezetése hivatalosan ítélje el a nemzetközi jogot sértő 1956-os és 1968-as intervenciókat. A szakszervezetek becslése szerint ezen a napon egymillió dolgozó vesz részt a húsáremelés elleni figyelmeztető sztrájkban. A SZOT és a kormány tárgyalásán megállapodnak, hogy közösen kérik a húsipari vállalatokat, ne kerüljön sor áremelésre.
1989. augusztus 19.
1989. augusztus 20.
Budapesten 41 év után ismét megtartják a Szent Jobb körmenetet. Elmarad az addig szokásos légi és vízi parádé.
1989. augusztus 21.
Az 1968-as katonai beavatkozás évfordulóján tartott tüntetéseken Prágában több Fidesz-aktivistát letartóztatnak. Szabadon bocsátásuk érdekében társaik egy héten át ülő- és éhségsztrájkot folytatnak a budapesti csehszlovák nagykövetség előtt. Az előzetes cáfolatok ellenére mégis drágulnak egyes húskészítmények. Csaknem 1000 NDK-állampolgár lépi át a határt a hét végén.
1989. augusztus 22.
Budapesten újabb tábort nyitnak az NDK-menekültek számára Csillebércen.
1989. augusztus 23.
A magyar–osztrák határ egész szakaszán ugyanabban az időben több száz NDK-állampolgár egyszerre kísérel meg illegális határátlépést.
1989. augusztus 24.
Az NSZK budapesti nagykövetségén menedékjogot kapott keletnémet állampolgárok első csoportja Ausztriába távozik. Horn Gyula külügyminiszter sajtótájékoztatón jelenti be, hogy a Magyarországon tartózkodó közel 200 ezer keletnémet állampolgárból legalább 20 ezren nem kívánnak hazájukba visszatérni. A háromoldalú politikai egyeztető tárgyaláson megállapodnak abban, hogy a Rádió, a Televízió és az MTI ellenőrzésére létrehozzák a Pártatlan Tájékoztatás Bizottságát.
1989. augusztus 25.
A Magyarországon tartózkodó NDK-menekültekről tárgyal Bonnban Németh Miklós kormányfő és Horn Gyula külügyminiszter. Az Elnöki Tanács törvényerejű rendeletet hoz a szerzetesrendek működésének engedélyezéséről és az 1951-es genfi menekültügyi konvenció magyarországi érvényességéről.
1989. augusztus 26.
A prágai kerületi bíróság úgy dönt, hogy bíróság elé állítják Deutsch Tamást és Kerényi Györgyöt. Tiltakozásul a budapesti csehszlovák nagykövetség elé vonulnak annak a nagygyűlésnek a résztvevői, amelyet az SZDSZ szervezett az emberi jogok nyilatkozatának 200. évfordulóján. A gyűlésen a szabaddemokraták hangoztatják, hogy az MSZMP minden eszközzel igyekszik átmenteni a hatalmát. Kiemelik a Next 2000 néven létrehozott egyszemélyes kft.-t, amely a párt 1,2 milliárd Ft értékű üdülőit gondozza.
1989. augusztus 28.
Az MSZMP Elnöksége 1989. augusztus 28-i ülésén megtárgyalja A párt szerveződése a fegyveres erőknél és a fegyveres testületekben című előterjesztést. A külügyminiszter magához kéreti Csehszlovákia budapesti nagykövetségének ideiglenes ügyvivőjét, és tájékoztatja, hogy Magyarország tiltakozik a prágai tüntetések során őrizetbe vett két magyar állampolgárral szemben alkalmazott eljárás miatt. A prágai bíróság bűnösnek találja Deutsch Tamást és Kerényi Györgyöt, és 5-5 ezer korona pénzbírságra ítéli, illetve kiutasítja őket Csehszlovákiából. Az ellenzék tiltakozása ellenére megalakul a Next 2000 Kft.
1989. augusztus 30.
Pécsett csaknem 10 ezren tüntetnek a bányászat tervezett átalakítása miatt. A nagygyűlésen a tömeg belefojtja a szót Horváth Ferenc ipari miniszterbe. A SZOT kivonul a háromoldalú politikai egyeztető tárgyalásokról, mert véleménye szerint az egyre inkább pártközi fórummá válik.
1989. augusztus 31.
Ellenzéki parlamenti csoportot alakít Király Zoltán vezetésével öt képviselő. Váratlanul Berlinbe utazik Horn Gyula külügyminiszter. A Reuter brit hírügynökség szerint már több mint hatezer NDK-állampolgár szökött át Magyarországról Ausztriába.
1989. szeptember 2.
Az MSZMP KB titkára beszámol arról, hogy a pártot havonta mintegy tízezren hagyják el, taglétszáma ekkor 730 ezerre tehető.
1989. szeptember 4.
Október 23-a Bizottság alakul a BZSBT, az FKGP, a KDNP, az MDF, a Magyar Néppárt, a Pofosz és a Recski Szövetség képviselőiből az 1956-os forradalom és szabadságharc évfordulójának nemzeti ünneppé nyilvánításáért és az ünnepségek megszervezésére. Magyarországra érkeznek a Szovjetunióból azok az iratok, amelyek főként Nagy Imre 1930 és 1941 közötti emigrációs tevékenységével foglalkoznak.
1989. szeptember 5.
1989. szeptember 10.
1989. szeptember 11.
A Budai Vigadóban ülést tart a TIB. A döntés szerint a forradalom történetével foglalkozó tudományos intézetet a korábbi tervekkel ellentétben az 1956-os forradalomról nevezik el.
1989. szeptember 12-13.
1989. szeptember 16.
Megalakul a Demokratikus Magyarországért Mozgalom, amelynek ideiglenes elnöke Pozsgay Imre.
1989. szeptember 18.
1989. szeptember 19.
1989. szeptember 20.
1989. szeptember 24.
Az SZDSZ aláírásgyűjtést kezdeményez 4 kérdés tekintetében: 1. Kivonuljon-e az MSZMP a munkahelyekről? 2. El kell-e számoltatni az MSZMP-t a vagyonáról? 3. Feloszlassák-e a Munkásőrséget? 4. A szabad választások után vagy azt megelőzően legyen megválasztva a köztársasági elnök?
1989. szeptember 26.
A Békés megyei munkásőrök fegyveres megtorlással fenyegetőznek, ha nem fejeződik be az "ellenforradalmi zendülésre való uszítás". Az Országgyűlés elfogadja a be- és kivándorlási törvényt, amely alapvető emberi jognak nyilvánítja a kivándorlást, és az útlevéltörvényt, amely már nem korlátozza a külföldi tartózkodás idejét. Brüsszelben 24 fejlett ipari ország újabb értekezletet tart Lengyelország és Magyarország reformjainak támogatásáról.
1989. szeptember 27.
Az Országgyűlés elfogadja a büntető törvénykönyv és a büntető eljárási törvény megváltoztatására benyújtott javaslatokat.
1989. október 1.
A kormány egyházpolitikai titkárságának vezetője megerősíti, hogy az állam kész visszaadni eredeti tulajdonosuknak a korábbi egyházi ingatlanokat.
1989. október 3.
Az Európai Közösség miniszteri tanácsa úgy dönt, hogy 1990-ben 220 millió dollár segélyt nyújt Magyarországnak és Lengyelországnak.
1989. október 4.
1989. október 5.
Az MSZMP Reformkörök és Alapszervezetek Országos Koordinációs Tanácsa felhívása szerint október 23-át nemzeti ünneppé és munkaszüneti nappá kell nyilvánítani.
1989. október 7.
1989. október 9.
1989. október 13.
1989. október 14.
1989. október 15.
A Hazafias Népfront kongresszusán Kulcsár Kálmán igazságügy-minisztert választják a mozgalom elnökévé és őt nevezik meg köztársaságielnök-jelöltnek. Az MDF elnöksége Für Lajos történészt ajánlja köztársaságielnök-jelöltnek. A romániai hatóságok Tőkés László temesvári lelkészt eltávolítják gyülekezete éléről.
1989. október 16.
A kormány javasolja az Országgyűlésnek, hogy a köztársasági elnök választásával egyidejűleg két kérdésben írjon ki népszavazást: március 15., augusztus 20. és október 23. közül melyek legyenek nemzeti ünnepek, illetve a Magyar Köztársaság címere ügyében. A munkásőrség ügyében azt javasolja, hogy szüntessék meg jogutód nélkül vagy pedig csatlakozzon a területi önkéntes véderőhöz.
1989. október 17.
Megnyílik az ENSZ Menekültügyi Főbiztosságának budapesti irodája.
1989. október 17–20.
Az Országgyűlés több alkotmánymódosító törvényt fogad el az Alkotmánybíróság felállításáról, a pártok működéséről és gazdálkodásáról, a képviselőválasztásról, az Elnöki Tanács megszüntetéséről és a köztársasági elnök választásáról és az "1956-os népfelkeléssel összefüggő ítéletek" orvoslásáról. Kimondják, hogy Magyarország parlamentáris köztársaság, független, demokratikus jogállam. Úgy döntenek, hogy a jövőben a munkahelyeken nem szerveződhetnek pártok. Felállítják az Alkotmánybíróságot. Szűrös Mátyást választják ideiglenes köztársasági elnökké. Jogutód nélkül feloszlatják a Munkásőrséget. A parlament nem nyilvánítja nemzeti ünneppé október 23-át.
1989. október 19.
Nyomozást folytatnak az utcákra került nyilaskeresztes röpirat ügyében. A röpiraton ismert ellenzéki személyiségek telefonszámait tüntették fel. A Nyilaskeresztes Párt újjáalakítását hirdető plakát később Antoniewicz Roland provokációjának bizonyult. Nyolc évvel első számának megjelenése után e naptól kapható a Beszélő próbaszáma.
1989. október 20.
Megjelenik a Magyar Narancs második próbaszáma, melyben több írás foglalkozik a forradalommal.
1989. október 21.
Az MDF tanácskozása Für Lajost jelöli köztársasági elnöknek és Antall Józsefet választják a párt elnökévé.
1989. október 22.
Az ’56-os Kegyeleti Bizottság megemlékezést tart a Kerepesi temető 21-es parcellájában. Elhelyezik a Hősi Halottak Emlékművének alapkövét. A Budapest Galériában megnyílik az 1956-os vértanúk emlékére, a 301-es parcellában felállítandó emlékmű – TIB által kiírt – pályázatára beérkezett tervek kiállítása.
1989. október 23.
Országszerte megemlékezéseket tartanak az 1956-os forradalom 33. évfordulóján. Délben a Kossuth téren Szűrös Mátyás, az Országgyűlés elnöke, ideiglenes köztársasági elnök a Parlament erkélyéről kikiáltja a Magyar Köztársaságot. A nap folyamán ünnepségeket és koszorúzásokat tartanak a 301-es parcellában, a Kerepesi temető 21-es parcellájában, a Hősök terén, a Corvin közben, a Kilián laktanyánál, a Magyar Rádiónál, a Műszaki Egyetem központi épülete előtt. Este a Kossuth téri nagygyűlésre 100-150 ezren gyűlnek össze. A köztársaság kikiáltásának napján öngyilkosságot követ el Imre Katalin irodalmár, a Tűztánc egykori társszerkesztője, a forradalom utáni években fellépő balos fiatalok vezéregyénisége. Megalakul a Magyar Liberális Párt.
1989. október 24.
1989. október 25.
Megnyílik a budapesti tőzsde.
1989. október 26.
1989. október 30–31.
Fodor Istvánt választják az Országgyűlés megbízott elnökévé. A Ház dönt a nagymarosi munkálatok végleges leállításáról, és (az SZDSZ és a Fidesz által összegyűjtött aláírások nyomán) népszavazást rendel el november 26-ra. A képviselők úgy döntenek, hogy az elnökválasztás a címerről kiírandó népszavazással egyidejűleg, január 7-én legyen.
1989. október 30.
1989. november
A Magyar Rádió 217 műsorkészítő munkatársa írja alá azt a kormányfőhöz intézett levelet, amelyben a televíziót és a rádiót felügyelő bizottság feloszlatását kérik, mert szerintük a testület felállításával a tájékoztatás hitelessége és objektivitása került veszélybe.
1989. november 2.
A kormány november 3-ától november 20-áig felfüggeszti a turistaellátmány folyósítását, később pedig új, a korábbinál szigorúbb devizaellátási rendszert vezet be. A konvertibilis fizetési mérleg növekvő hiánya miatt a lakossági valutaellátmány négy évre maximum 300 dollár lesz. Az intézkedést követően több tízezer magyar indul el ausztriai bevásárlókörútra. Miután elterjed a vámemelés híre, naponta több mint 300 autót hoznak be a magyar turisták Nyugatról.
1989. november 4.
Németh Miklós azt reméli, hogy a választások után az MSZP és az MDF alakíthat koalíciós kormányt néhány más párt támogatásával. Budapesten a Magyar Október Párt és a Magyar Radikális Párt a szovjet nagykövetség előtt tüntet, a szovjet csapatok azonnali kivonását követelve. A kormány elhatárolja magát a demonstrációtól.
1989. november 5.
1989. november 6.
Az EGK tagállamainak külügyminiszterei úgy határoznak, hogy a Közös Piac januártól megnyitja határait Magyarország és Lengyelország termékei előtt.
1989. november 7.
Politikai nagygyűlést tart az MSZMP ideiglenes országos ügyvezető testülete november 7-e alkalmából, jelen van Berecz János, Grósz Károly, Puja Frigyes és Ribánszky Róbert.
1989. november 8.
1989. november 9.
1989. november 12.
1989. november 16.
Az Európa Tanács ülésén Horn Gyula külügyminiszter átadja Magyarország felvételi kérelmét a szervezetbe.
1989. november 18.
Sor kerül a Magyarországi Zöld Párt alakuló ülésére.
1989. november 19.
Magyarország egymilliárd dolláros rövid lejáratú gyorssegélyt kap a Közös Piactól.
1989. november 20.
Megszűnik az Opus Pacis és a Katolikus Papok Országos Békebizottsága. A kormány lemond a Rádió és Televízió felügyeleti jogáról, és a feladattal egy 15 tagú felügyelő bizottságot bíz meg.
1989. november 21.
Németh Miklós a parlamentben bejelenti, hogy Magyarország bruttó külföldi adóssága az év végére eléri a 20 milliárd, a nettó adósságállomány pedig a 14 milliárd dollárt, egyúttal elismeri, hogy a vezetés a 80-as évek közepe óta hamis adatokat közölt az adósságállományról, attól tartva, hogy elriasztja a külföldi hitelezőket. A kormányfő bejelenti, hogy Czinege Lajos lemondott hadseregtábornoki rangjáról. Lemond Maróthy László környezetvédelmi és vízgazdálkodási miniszter. Az MDF elnöksége szorgalmazza, hogy a parlament december 11-ével oszlassa fel magát, és 1990. március 11-ére írják ki a képviselőválasztásokat és a köztársaságielnök-választást. Az amerikai General Electric International konszern megvásárolja a Tungsram részvényeinek 50 százalékát.
1989. november 23.
Az Országgyűlés megválasztja az Alkotmánybíróság öt tagját és az Állami Számvevőszék elnökhelyettesét. Az MSZP elnöksége az ellenzék nyomására úgy dönt, hogy megszüntetik a Next 2000 Kft. működését, átadják az államnak a kezelésükben lévő pártüdülőket, a Politikai Főiskolát és a Társadalomtudományi Intézetet.
1989. november 24.
Az Országgyűlés kompromisszumos javaslatot fogad el az adótörvények ügyében. A kormány, miután a bevásárlóturizmus miatt a határ menti megyékben egyre rosszabb a boltok kínálata, bővíti azon élelmiszerek körét, amelyeket tilos kivinni az országból. A Szocialista Internacionálé visszaállítja az MSZDP teljes jogú tagságát.
1989. november 26.
Az első országos népszavazás Magyarországon – az ún. "négyigenes népszavazás". A szavazásra feltett négy kérdés közül ekkorra már csak a köztársasági elnök-választás maradt aktuális. A szavazásra jogosultak 58 százaléka vesz részt a népszavazáson, és a résztvevők 50,07 százaléka szavaz a parlamenti választások utáni elnökválasztásra.
1989. november 27.
1989. november 28.
Helmut Kohl a Bundestagban javaslatot tesz a két német állam konföderációjára.
1989. november 29.
Az MSZP szorgalmazza, hogy a parlament tegye lehetővé a köztársasági elnök közvetlen megválasztását.
1989. november 30.
1989. december
Párizsban megjelenik az Irodalmi Újság utolsó száma.
1989. december 1.
1989. december 2.
A Minisztertanács úgy dönt, hogy a Politikai Főiskola januártól a Művelődési Minisztériumhoz tartozik, a Társadalomtudományi Intézet pedig az MTA felügyelete alá kerül.
1989. december 2–3.
Sor kerül Gorbacsov és Bush máltai csúcstalálkozójára.
1989. december 3.
Moszkvába utazik Németh Miklós kormányfő és Nyers Rezső, az MSZP elnöke, hogy tájékoztatást kapjon Mihail Gorbacsovtól a máltai csúcstalálkozóról. A Német Szocialista Egységpárt vezetése lemond, Egon Krenz utóda Gregor Gysi lesz.
1989. december 4.
A pénzügyminisztérium államtitkára képviselők előtt közli, hogy az ország belső tartalékai olyan minimálisak, hogy ha a parlament nem szavazza meg a költségvetési tervezetet, rövid időn belül be kell jelenteni az ország fizetésképtelenségét. A Nemzetközi Valutaalap 1990-ben a fizetésimérleg-hiány további radikális csökkentését várja, ellenkező esetben várhatóan nem nyújt újabb hiteleket Magyarországnak.
1989. december 5.
A forintot 10 százalékkal leértékelik a konvertibilis valutákhoz képest.
1989. december 6.
Az Európai Közösség egymilliárd ECU hitelt nyújt Magyarországnak, ha Budapest megállapodik a Nemzetközi Valutaalappal. A Rába mosonmagyaróvári gépgyára 8 órás sztrájkkal próbálja kikényszeríteni elszakadását a győri központtól.
1989. december 7.
1989. december 8.
Háromnapos nemzeti csúcstalálkozó kezdődik az Országgyűlés, a kormány, illetve a különböző pártok és érdekképviseleti szervezetek között.
1989. december 9.
Időközi országgyűlési képviselő-választásokat tartanak Budapest V. kerületében. A legtöbb szavazatot Tamás Gáspár Miklós, az SZDSZ jelöltje kapja, de a választást meg kell ismételni, mert a szavazásra jogosultaknak alig 40 százaléka adja le voksát.
1989. december 10.
A nemzeti csúcstalálkozón éles vita alakul ki a kormány és a képviselők között. A törvényhozók nem értenek egyet azzal, hogy már decemberben megtárgyalják az 1990. évi költségvetés tervezetét, míg a kormány sürgeti a vitát, mert a Nemzetközi Valutaalap a hitel feltételeként a költségvetés elfogadását kötötte ki. A csúcstalálkozó résztvevői általánosságban támogatják a sürgető gazdasági intézkedéseket.
1989. december 11.
A Demisz januártól lemond vagyonáról a kormány javára.
1989. december 14.
1989. december 17.
1989. december 17–18.
1989. december 18.
1989. december 19.
1989. december 20.
Az Országgyűlés elfogadja a kormány lakáskoncepcióját. Eszerint a lakbérek február 1-jétől átlagosan 35 százalékkal emelkednek, a lakáscélú állami hitelekre pedig kamatadót vetnek ki. Figyelmeztető sztrájkot tartanak a mozdonyvezetők.
1989. december 21.
1989. december 22.
1989. december 24.
Budapesten több tízezer résztvevővel ökumenikus éjféli istentiszteletet tartanak, ahol a temesvári áldozatokról is megemlékeznek.
1989. december 25.
1989. december 26.
Szűrös Mátyás és Németh Miklós táviratban üdvözli az új román vezetőket, akik ismételten megköszönik Magyarország segítségét és szolidaritását.
1989. december 29.
1989. december 29.
A magasabb rangú külföldi politikusok közül elsőként tárgyal Bukarestben az új román vezetéssel Horn Gyula.
1989. december 30.
A Magyar Vöröskereszt közli, 450 tonna segélyszállítmány indult Magyarországról Romániába.
1990. január 4.
A Minisztertanács elnökséget nevez ki a Magyar Televízió élére. A testület elnöke Nemeskürty István, tagjai Chrudinák Alajos, Czigány György, Dömölki János, Gombár János, Horváth Ádám, Pálfy G. István, Vitray Tamás.
1990. január 5.
Kirobban az ún. Duna-gate ügy. Az SZDSZ és a Fidesz feljelentést tesz amiatt, hogy a Belügyminisztérium Állambiztonsági Főcsoportfőnöksége ellenzéki politikusokról és mozgalmakról törvényellenesen, titkosszolgálati eszközökkel gyűjtött adatokat. Vizsgálatot követelnek, szorgalmazzák a felelősök leváltását, illetve lemondását.
1990. január 8.
Jelentős – az élelmiszerek körében 30-35 százalékos – áremelést hajtanak végre.
1990. január 9.
1990. január 13.
1990. január 14.
A rádió Vasárnapi Újság című műsorában Csurka István, az MDF elnökségi tagja antiszemita utalásokat tartalmazó jegyzetben támadja azokat, akik a Magyar Televízióban végrehajtott változtatások ellen tiltakoznak.
1990. január 16.
Pozsgay Imre lemond a Magyar Rádiót és Televíziót felügyelő bizottság ellenőrzéséről.
1990. január 18.
A kereskedelmi miniszter felfüggeszti a rubelexport teljes engedély- és kötésállományát, minden kivitelt egyedileg kell újra engedélyeztetni, mert az év első két hetében rendkívüli mértékben megugrottak a kiszállítások, fél hónap alatt 220 millió rubeles aktívum alakult ki a magyar–szovjet kereskedelemben.
1990. január 19.
1990. január 21.
A kormány megszünteti a Belügyminisztérium Állambiztonsági Főcsoportfőnökségét, és utasítással tiltja meg a további iratmegsemmisítést.
1990. január 23.
Lemond Horváth István belügyminiszter, utóda Gál Zoltán, a minisztérium addigi államtitkára.
1990. január 24.
Az Országgyűlés elfogadja a lelkiismereti és vallásszabadságról, valamint az egyházakról szóló törvényt. Megkezdődik és egy hónapig tart a választásokon való induláshoz szükséges ajánlások, az ún. kopogtatócédulák gyűjtése. A 176 egyéni választókerületben kb. hétezren próbálkoztak az induláshoz szükséges számú ajánlás összegyűjtésével, és ez 1623 jelöltnek, választókerületenként kb. 9 indulónak sikerült.
1990. január 27.
Távozik posztjáról Mark Palmer, az Egyesült Államok budapesti nagykövete.
1990. január 29.
A SZOT felhívására tízezrek tüntetnek a Kossuth téren a kormány gazdaságpolitikája ellen, amely az életkörülmények romlásával és munkanélküliséggel fenyeget. Az MDF elnöksége azzal hárítja el Csurka István vihart kavart jegyzetével kapcsolatos állásfoglalást, hogy a jegyzet Csurka írói munkásságának részét képezi.
1990. január 31.
1990. február 13.
Ottawában a négy nagyhatalom képviselői gyakorlatilag elismerték a német újraegyesítés elkerülhetetlenségét, s elhatározták az egyesítési tárgyalások elindítását.
1990. február 14.
Leninvárosban tüntetők támadnak rá az oda érkező Grósz Károlyra.
1990. február 20.
Horn Gyula külügyminiszter nyilatkozata szerint elképzelhető, hogy Magyarország néhány év múlva a NATO tagja legyen.
1990. február 23.
1990. február 27.
Megkezdődik a választásokon való indulás feltételeinek megfelelő pártok és jelöltek kampánya.
1990. február 28.
1990. március 1.
Az Országgyűlés Király Zoltán és Raffay Ernő javaslatára az előző év szeptemberében aláírt megállapodással ellentétes döntést hoz, mely szerint a köztársasági elnököt közvetlenül a nép választja.
1990. március 4.
Nagy Sándort, a Szakszervezetek Országos Tanácsának utolsó főtitkárát választják a SZOT helyébe lépő Magyar Szakszervezetek Országos Szövetsége (MSZOSZ) elnökévé.
1990. március 10.
1990. március 14–16.
Az "utolsó rendi" Országgyűlés utolsó ülésén semmissé nyilvánítják az 1945 és 1963 között lefolytatott törvénysértő pereket.
1990. március 15.
A pártok és társadalmi szervezetek országszerte külön megemlékezéseket tartanak. Elmarad a március 15-i ünnepségek élő televíziós közvetítése. A Szovjetunióban elnöki rendszert vezetnek be, és elnökké választják Mihail Gorbacsovot.
1990. március 19.
1990. március 21.
A Fidesz "rendszerzáró bulit" tart a Népstadionban.
1990. március 25.
Az országgyűlési választások első fordulója. A választásokon a szavazásra jogosultak 65 százaléka vesz részt. A területi listán leadott szavazatok 24,7 százalékát a Magyar Demokrata Fórum, 21,4 százalékát a Szabad Demokraták Szövetsége, 11,7 százalékát a Független Kisgazdapárt, 10,9 százalékát a Magyar Szocialista Párt, 9,0 százalékát a Fiatal Demokraták Szövetsége, 6,5 százalékát a Kereszténydemokrata Néppárt szerzi meg.
1990. március 30.
A választások második fordulójára választási szövetséget köt az MDF, az FKGP és a KDNP.
1990. április 3.
A Művelődési Minisztérium létrehozza a Pro Renovanda Cultura Hungariae Alapítványt.
1990. április 8.
A választások második fordulója. Az egyéni választókörzetek túlnyomó többségében ekkor dől el a választási küzdelem. A parlament 42,5 százalékát az MDF, 23,8 százalékát az SZDSZ, 11,4 százalékát az FKGP, 8,6 százalékát az MSZP, 5,4–5,4 százalékát a Fidesz és a KDNP, 0,5 százalékát az Agrárszövetség, 1,5 százalékát független képviselők adják.
1990. április 10.
Megkezdődnek a koalíciós tárgyalások az MDF, az FKGP és a KDNP között.
1990. április 21–22.
Az SZDSZ rendkívüli küldöttértekezletén a párt elnökévé választják Kis Jánost.
1990. április 29.
Pártközi megállapodást írnak alá az MDF és az SZDSZ vezetői. A megállapodás értelmében a két párt támogatja a kétharmados többséghez kötött törvények számának csökkentését, Göncz Árpád államfővé választását, a médiák pártatlanságára felügyelő bizottság létrehozását, a miniszterelnök visszahívását megnehezítő ún. "konstruktív bizalmatlansági indítvány" törvénybe iktatását, valamint azt, hogy a Magyar Televízió, a Magyar Rádió és a Magyar Távirati Iroda vezetőit a köztársasági elnök nevezze ki a kormányfő előterjesztése alapján.
1990. május 2.
1990. május 3.
Göncz Árpád köztársasági elnök megbízza Antall Józsefet a kormányalakítással.
1990. május 7.
Franjo Tudjmant Horvátország elnökévé választják.
1990. május 7–10.
Károly herceg és Diana hercegnő Magyarországra látogat.
1990. május 14.
A Nemzetközi Fizetések Bankja áthidaló kölcsönt nyújt Magyarországnak, miután rövid időn belül több külföldi pénzintézet jelentős összegeket vont ki a Magyar Nemzeti Bankból, s az ország pénzügyi helyzete kritikussá vált.
1990. május 20.
A Nemzeti Megmentés Frontja nyeri a választásokat Romániában, Ion Iliescu lesz az elnök.
1990. május 21–25.
Az MTA 150. közgyűlésén elnökké választják Kosáry Domokost.
1990. május 23.
Az Országgyűlés elfogadja a kormányprogramot, megalakul a kormány. Miniszterelnök: Antall József, belügyminiszter: Horváth Balázs, földművelésügyi miniszter: Nagy Ferenc József, honvédelmi miniszter: Für Lajos, igazságügyi miniszter: Balsai István, környezetvédelmi miniszter: Keresztes K. Sándor, ipari és kereskedelmi miniszter: Bod Péter Ákos, közlekedési és hírközlési miniszter: Siklós Csaba, külügyminiszter: Jeszenszky Géza, munkaügyi miniszter: Győriványi Sándor, művelődési és közoktatási miniszter: Andrásfalvy Bertalan, nemzetközi gazdasági kapcsolatok minisztere: Kádár Béla, népjóléti miniszter: Surján László, pénzügyminiszter: Rabár Ferenc, tárca nélküli miniszterek: Kiss Gyula, Gerbovits Jenő, Mádl Ferenc.
